2016. május 28., szombat

Az Alpok újabb mesés titkai

Mint előző blogomban már írtam, egy különleges tanulmányi kiránduláson vehettem részt Svájcban, majd hazafelé tartva vendégül láttak bennünket Ausztria legnagyobb nemzeti parkjában is. A kétnapos angol nyelvű konferencia után ez az Alpok béli terepi program igazi kikapcsolódást jelentett mindnyájunknak. 

Ausztria 1.800 km² alapterületű, legnagyobb nemzeti parkja három tartományt is érint.  Karintia, Salzburg és Tirol határán fekszik, több mint 300 magashegység, további alpesi rétek, gleccserek és zúgó vízesések kápráztatják el az ide érkező turistákat. (Austria info)
Hohe Tauern National Park térkép - Google earth
Odaérkezésünkkor egy finom ebéddel vártak bennünket, majd nekiindultunk a hegynek. Szerencsénkre fantasztikus idő volt, bár a hegyen található hó miatt helyenként nem voltak kedvezőek a fényviszonyok. Egy számomra szinte teljesen ismeretlen közegbe kerültem, izgatottan figyeltem a bennünket vezető természetvédelmi őr angol nyelvű magyarázatát. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Ez a látvány tárult elénk mire felértünk. A csúcsokon még helyenként vastagon állt a hó, a gleccserek fantasztikus látványt nyújtottak. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Bevallom ezt a jelenséget - az örök hó birodalma - én is most láttam először ilyen közelről. Fenyvesek, aztán hirtelen csak kopárnak látszó sziklacsúcsok birodalma, fenséges élmény! A szél ebben a magasságban hatalmas erővel cibált-taszigált időnként bennünket, de mindez cseppet sem szegte felfedező kedvünket. 
Hohe Tauern Nemzeti Park 
Vezetőnk elmondása szerint e helyen egy héttel odaérkezésünk előtt még vastag hótakaró volt az alsóbb régiókban is, de mindez nem vette el az ott élő növények kedvét, mit sem törődve a zord idővel, kidugták szép virágjaikat, leveleiket legnagyobb örömünkre. 
Crocus albiflorus - fehér sáfrány
Crocus albiflorus - fehér sáfrány
A fehér sáfrány virágjai igazán nagy meglepetést okoztak, még a magas hegyekben is korán, márciusban szoktak nyílni, a hó alól is előbújnak, dacolva Holle anyóval. Elgondolkodtatott, vajon ennyire hideg ez a hely? 
Anemone nemorosa - berki szellőrózsa
A berki szellőrózsa hazánkban is elég gyakorinak mondható boglárkaféle, ebben a magasságban azonban nem számítottam rá. 

A hegytetőről megszámlálhatatlan vízesés hangja dübörgött, hatalmas élményt adva nekünk. Bővizű patakokba gyűlt vizük oly hangosan hömpölygött, hogy helyenként egymás szavát is alig értettük. Ez még jobban fokozta amúgy is remek hangulatunkat. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Hohe Tauern Nemzeti Park
A patakok partján megszámlálhatatlanul sok, hazánkban ritkának számító fehér acsalaput láttunk, nagyon szépek voltak. 
Petasites albus - fehér acsalapu
Tengerszem
Ahogy haladtunk felfelé, egy szép hegyi tavacskához értünk. A következő meglepetés itt ért, nem akartam hinni a szememnek, tőkés récéket láttam! Itt már bőven 1500 méter felett voltunk, hideg szél fújt, a levegő is hűvös volt, és a récepár mit sem törődve mindezzel, vidáman totyogott előttünk, nem zavartatva magukat. 
Anas platyrhynchos - tőkés réce
Néhány percig néztük a víz fodrozódását, élveztük az elénk táruló látványt, majd folytattuk utunkat felfelé. Hát mit mondjak? Nem kis emelkedőn haladtunk, felérve a következő részhez rendesen lihegtünk. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Ezért a látványért bőven megérte ez a meredek kapaszkodó! Egy viszonylag nagyobb alpesi rétre értünk, mely telis-tele volt enciánokkal, hatalmas foltokban kéklettek. 
Gentiana acaulis - szártalan tárnics 
Először azt hittem, hogy pompás tárnicsok, de rá kellett jönnöm, hogy az szilikáton nem él csak mészkövön. Ez megkönnyítette a pontos beazonosítását is. Szártalan tárnicsok, és milyen csodálatosak! 
Ajuga pyramidalis - nyúlánk ínfű
A nyúlánk ínfű fantasztikus leveleit már kibontogatta, a virágzata azonban még fázósan megbújt. Igazi alpesi kis virág. 
Ebben a magasságban már elképesztően sok vízesést láttunk, még soha nem volt ilyen élményben részem, nagyon élveztem! 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Helyenként a szél hatalmas erővel bele-belekapott a vízesések folyamába és permetként szórta szét a levegőben. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Nagyon gyorsan ment az idő, lassanként el kellett indulnunk lefelé. Még készítettem néhány felvételt, majd bánatosan elindultam én is a többiek után. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
A vízesések magasságát nem is lehetett megállapítani, bár szerettem volna. Fentről még kattintottam pár fotót az alattunk lévő tengerszemről is. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Visszaértünk kiindulópontunkhoz, pár búcsúkép és indulnunk kellett Innsbruckba, a szálláshelyünkre. 
Hohe Tauern Nemzeti Park
Hohe Tauern Nemzeti Park
Búcsúképnek ezt a vidáman fickándozó hegyi patakot választottam. Blogom végére érve megköszönöm figyelmeteket, további kellemes időtöltést kívánok!


 


2016. május 20., péntek

Esti séta a Limmat folyónál.

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy egy tanulmányi kirándulás keretében Svájcba utazhattam. A buszunk hajnali 3 órakor indult és este 6-ra értünk szálláshelyünkre. Hosszú, fárasztó volt az utunk, de menet közben szinte végig az Alpok vonulatait láthattuk. Néhányszor persze tartottunk szüneteket, egyik az Ausztriában található Mondsee volt. Szikrázó napsütésben szálltunk le a buszról, s gyönyörködtünk az elénk táruló látványban. 
Mondsee
Mondsee
A tó különlegessége, hogy 11 km hosszú, 1,5 km széles, a vize kristálytiszta és ég kék színű. Elég nehezen tudtam elszakadni ettől a fantasztikus látványtól, de utunkat folytatni kellett. 
Buszunk falta a kilométereket, a tervezettnél 2 órával előtt érkeztünk szálláshelyünkre Zürichbe. Gyorsan kipakoltunk és élvezve a mozgáslehetőséget elsétáltunk a buszról már előre kinézett Zürichi tóhoz. 
Zürichi-tó
Hihetetlenül nagy vízfelülete van, ha körbe szeretnénk járni, 87,6 km-t kellene gyalogolnunk. A tó hossza 42 km, szélessége 3,85 km, átlagos mélysége 49 m, de egyes részein akár a 139 métert is eléri. Vízét az Alpokból érkező patakok és a Linth folyó táplálja. A víz innen a Limmat folyóba árad. A Limmat köré épült Zürich, mely Svájc legnagyobb városa. 
Második napunkon egy szakmai konferencián vettünk részt, majd vacsora után elmentünk felfedezni a várost.
Zürich pályaudvara
Elsőként a pályaudvart kerestem fel, természetesen "futottam" is benne egy kört, kiélvezve a háromszintes épület adta lehetőségeket. 
Stadler Flirt
Ezt a fotót nem hagyhatom ki blogomból, egyszerűen csodaszép ez a vonat! Fotózás előtt többször is láttam elrobogni, alig vártam, hogy végre életben is láthassam. Természetesen ennél sokkal több kép is készült, de azokat majd egy önálló albumban szeretném megmutatni. 
Mennem kellett, a többiek már vártak rám. Mivel állvány nem volt nálam, a fotózás időhöz kötötté vált, kihasználtam a kék óra adta lehetőségeket. 
Kísérjetek el utamon, lélegzet elállítóan szép város! 
Zürich
Zürich
Zürich 
Aztán egyszerre csak felgyúltak az esti fények, még pazarabb hátteret biztosítva a városnak.
Zürich
Zürich 
Rengeteg híd található a folyó felett, kedvem lett volna mindegyiken végigsétálni és úgy fotózni a várost. 
Zürich 
Zürich
Zürich - katedrális
Gyorsan ránk sötétedett már csak bámészkodni tudtam, így elkészítettem a búcsú felvételt a belvárosról. 
Zürich 
Rövidke időnk maradt a belváros felfedezésére, de még ez is nagy örömmel töltött el bennünket, hiszen ez talán soha meg nem ismételhető lesz néhányunknak. 
Remélem e néhány fotóval sikerült legalább egy csipetnyit megmutatnom e helyről, jó lett volna több időt eltölteni itt is. 
Köszönöm, hogy velem tartottál kedves olvasóm, további kellemes időtöltést kívánok neked!