2016. március 16., szerda

A Tündérek földjén

A reggeli cirógató napsugár, a tavasz illata, az erdő ígérete, a természet szépsége mindig örömmel tölt el, ilyenkor izgatottan készülődöm egy-egy kirándulásra. Így volt ez most is, úti célomul a Tündérek földjét választottam. Miért is adtam neki ezt a nevet? Kísérj el utamon, s tudni fogod Te is.
 
Valamikor nagyon régen jártam már ezen a helyen, mégis úgy éreztem magamat, mintha először lennék ott, és egy elvarázsolt, mesebeli helyre cseppentem volna. S hogy hol is van ez? A Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű andezit sziklái között, a pajkosan csörgedező Bükkös-patak völgyében. Sokan talán nem is tudják, hogy ez a patak Dobogókő alatt fakad s onnan, 500 méternyi magasságot leküzdve, helyenként lépcsőzetesen zubogva ér le a hegylábi részre. Legszebb és egyben legnagyobb zúgója Dömörkapunál található, a víz szédítő hanggal esik alá, hogy aztán megszelídülve vidáman tovább csörgedezzen.  
Dömörkapu vízesése. 
Sokáig el lehet itt ácsorogni és hallgatni a patak hangját, mely igazán különleges hangulatba ringatja az erre járókat. Tovább haladva még sok-sok meglepetést tartogat az erdő és a vidáman fickándozó patak is. 
Bükkös-patak 
Helyenként jól látható, hogy olvadások, nagyobb esőzések után ez a szelídnek látszó víz igencsak zabolátlanul vaddá is tud válni. Ilyenkor leteszi "gyűjteményét" kavicsok és a hegyről hozott üledékek formájában. Most azonban csak kellemes, csörgedező hangjával kényeztetett bennünket. 
A hegyoldal a kora tavaszi vadvirágok szép látványával invitált fotózásra. 
Helleborus purpurascens - pirosló hunyor 
Helleborus purpurascens - pirosló hunyor 
Elsőként a pirosló hunyor csodás csoportjai csábítottak magukhoz. Évek óta szerettem volna már újra fotózni őket, de valahogy sehogy sem jött össze. Hatalmas mosollyal az arcomon, melegséggel a szívemben vettem kézbe ismét fényképezőgépemet és izgatottan kattogtattam. Végre sikerült! 
Helleborus purpurascens - pirosló hunyor színváltozat
Aztán egyszer csak észrevettem, hogy egy különleges, szelídebb színű pirosló hunyorból is akad ott néhány tővel. Védettek, vigyázzunk rájuk! 
Tobzódásom közben ismét a patak csábító hangjára lettem figyelmes, így hamar odaszaladtam a hang forrásához. 
Bükkös-patak
A fények már valóban a tavaszt tükrözték, a patak vize pedig vidáman ficánkolt medrében. Fantasztikus volt! 
Bükkös-patak
A Tündérek földje! 
Igen, ez jutott eszembe a látványtól és ............. ezért is adtam ezt a címet blogomnak. A kövek mint óriások emelkednek ki a vízből, mely helyenként szépséges tarajokat képezve csábítja a Tündéreket egy kis erdei táncra. Szinte láttam őket lelki szemeimmel, a Természet Tündérkéit, amint vidáman lépkedve, hangos nevetéssel üzenik az erdőnek, hogy újra itt a tavasz. 
Révedezésemből egy fura kis lény térített vissza a valóságba, egy apró fehér kis virág, mely még hősiesen állta a nap melegét. 
Galanthus nivalis - kikeleti hóvirág
Egy különleges hóvirág példány, melynek külső lepellevelei ugyanolyan méretűek és mintázatúak voltak, mint a belső lepellevelek. Én csak csengettyű formának neveztem el, igazi szépség! Évek óta gyűjtöm a hozzá hasonló, a szokásostól eltérőeket, nagyon megörültem neki. 
Anemone ranunculoides - bogláros szellőrózsa 
Már a szellőrózsák is kidugták szép sárga szirmaikat, színessé téve a még kissé komor erdő alját. Megjelentek a hófehér virágocskájú galambvirágok is, üde látványt nyújtva az erdőbe érkezőknek. 
Isopyrum thalictroides - erdei galambvirág 
A lepkék is vidám táncot jártak, láttam sok citromlepkét, C-betűs lepkét és rókalepkéket, de fotóznom sajnos egyet sem sikerült. A kis csibészek minden próbálkozásomkor kifogtak rajtam. Szépen leültek a kövekre napozni, majd az exponálás előtti pillanatban huss elszálltak. Vidám röppenéseik azonban kárpótoltak mindenért, csodaszépek voltak! 
Lathraea squamaria - kónya vicsorgó
A lepkék táncának varázslata alól a vegyes lombhullató erdők egy élősködőjének, - kónya vicsorgó - látványa térített magamhoz, különleges virágzatával. Kicsit korábban nyílik, mint kellene, de a tavasz bármit, bárkit megbolondíthat. Az év talán legszebbnek mondható évszaka, a megújulást, az újjászületést hozza magával. 
Bükkös-patak
A patak ezer arcát mutatta, hol egyik, hol másik oldalán csábítottak leheveredésre "apró" andezit sziklái. 
Bükkös-patak
Lassan utam végére értem, még kattintottam párat, búcsúznom kellett a békésen csörgedező pataktól, a partján álló égerektől, az erdő illatától, a részegítő madárdaltól. 
Bükkös-patak
Elkészült a búcsúfotó, el kellett köszönnöm a Tündérek földjétől, feltöltődve, vidáman indultam hazafelé. Lelkemben még a hazaúton is éreztem azt a bájt, amit e hely áraszt magából, s bizton tudom, visszatérek ide hamarosan, hiszen várnak rám a Tündérek.


2016. március 2., szerda

Hóvirágünnep

Évek óta készültem az Alcsúti Arborétumba, s most úgy hozta a sors, hogy egy kollégám segítségével, kocsival végre eljutottam a "hóvirágok birodalmába". Sajnos az idő nem igazán kedvezett, borús, esőre álló idő volt már kora reggel, de kit érdekelt ez? A hóvirágok nem várhatnak, elnyílnak, és én teljes pompázásukkor szerettem volna látni őket. Izgatottan vártam, hogy odaérjünk, a kapuhoz érve boldog mosollyal a számon ugrottam ki az autóból és már "robogtam" is a virágmezők felé.
Alcsúti Arborétum
Az Arborétum területe 40 hektár, 530 féle növény él itt, ezek között nagyon sok különlegességet is találhatunk. Egyes vélemények szerint egy igazi angol kert. Én ehhez nem igazán értek, csak azt tudom, hogy még így, elszontyolodott időben is csodálatos látvány!
Galanthus erwesii - pompás avagy krími hóvirág
Galanthus erwesii - pompás avagy krími hóvirág
Rögtön az elején egy krími hóvirág csoportocskára leltem, neki is álltam fotózni őket. Az esőcseppek néha jótékonyan kiemelték fotóalanyaim szépségét, mindez kárpótolt a nyirkos időért. 
Aztán hirtelenjében elállt az eső, ez egy kis vidámságot is hozott a lelkembe, ráadásul nem kellett folyamatosan törölgetnem az objektívemet sem. 
Gyermekkkert
Olvasataim alapján ezt a helyet József főherceg idejében nevezték el gyermekkertnek, ez volt a család kedvenc tartózkodási helye, ahol a gyermekek a fák hűs árnyékában vidáman játszhattak, s a bújócskákhoz is remek rejtekhelyet találtak. Ki tudja mi is a valóság? Egy biztos, kellemes hangulatot áraszt magából. 
Kastélyrom
A régi kastélyból csak ez a falrészlet áll még, van azonban egy igazán szép különlegesség is a megmarad épületekből. 
Kápolna
Egy kápolna őrzi a régmúlt idők titkait, bemenni sajnos nem tudtam. Kiállításoknak és rendezvényeknek szokott helyet adni, berendezése már nincs meg. 
Klotild-sziget
A növény különlegességek mellett a parkban mesterségesen kiépített tavakkal is találkozhatunk. Egyik ilyen tavacskánál alakították ki anno a Klotild szigetet. 
Klotild-sziget
Klotild-sziget
A nem éppen szerencsés fényviszonyok ellenére is látszik - legalábbis remélem - a hely szépsége. Órákat el lehetne akár üldögélni is. Kicsit hosszasabban elidőztem itt, majd folytattam felfedező utamat. 
Nagyon sok vadontermő virággal találkoztam, egyik-másik már a szirmocskáit is nyitogatta. Ezekből következzen most néhány. 
Erdei galambvirág
Kisvirágú hunyor
Szártalan kankalin
Ezt a kis szártalan kankalint még sosem láttam eddig ilyen szép mohamezőben, nagyon örültem neki. 
Utamat az igazán különleges hóvirág mező irányába folytattam, s odaérve, az elém táruló látvány láttán értettem meg igazán miért is mondják a helyiek, hogy hóvirágünnep. 
Hóvirágmező
Amerre a szem ellát, mindenhol hóvirágok! Kaukázusi, krími, görög és kikeleti. Gyönyörűség szemnek, léleknek! 
Galanthus plicatus - redős avagy kaukázusi hóvirág
Galanthus plicatus - redős avagy kaukázusi hóvirág
Galanthus nivalis - kikeleti hóvirág
Jó néhány "csokornyi" hazai üdvöskénk is található itt, egyszerűen mesés látni őket! 
Az idő gyorsan telt, menni kellet hazafelé. Teljesen feltöltődve, kicsit bánatosan indultam meg visszafelé, de a búcsú fotó most sem maradhatott el. 
Alcsúti Arborétum
Csodálatos ez a hely, csak ajánlani tudom mindenkinek! Fantasztikus élményekkel gazdagodva értem haza, remélem nektek is tetszett amit láttatok!