2015. május 22., péntek

Gerecse - egy méltánytalanul kevéssé ismert hely.

"A Gerecse hegység sosem játszott kiemelkedő szerepet sem a főváros, sem a magyar turista életében. A fővároshoz való közelsége ellenére is a Pilissel- és kisebb részben a Vértessel szemben is - meg kellett elégednie a Hamupipőke hálátlan szerepével.
Ezeket a sorokat Polgárdy Géza írta 1940-ben a Gerecse és a Gete hegység kalauzában és ez még napjainkban is így igaz.

Bár turisztikai népszerűsítése megindult - újabb turistautak kijelölése, turistatérkép készítése, botanikai felmérések, népszerűsítés, stb. - igazi felfedezése még mindig várat magára. Ennek tükrében határoztam el, hogy jómagam próbálom meg feltérképezni szépségeit, értékeit, s blogokba foglalva felkelteni mások érdeklődését is. Néhány szó erről a sokunk számára ismeretlen, felfedezésre váró csodálatos helyről. 
A Vértestől a Tatai-árok, a Pilistől a Dorogi-medence, a Budai-hegységtől a Zsámbéki-medence választja el. Nyugati oldalán a Kisalföld peremvidékével határos, északról a Duna Tát-Dunaalmás közötti szakasza határolja. Alacsony középhegység, átlag magassága 400 m. Kőzete túlnyomó többségében mészkő és dolomit, az északi oldalon márga rétegek, helyenként homokkő rétegek is előfordulnak. 
Én most a Déli részen jártam, igazi ősdolomitos helyen. Bár a csúcsok amiket "meghódítottam" nem túl magasak, jórészt meredek lejtőkön vezetett utam, helyenként csupasz szikla kitüremkedések között, vagy éppen rajtuk. Külön érdekessége a helynek, hogy az alacsonyabb szinten lévő dolomitra a magasabb pontokon már mészkő réteg rakódott. Hasonló jelenséggel a Mecsekben található Tubes-vonulaton találkozhatunk, csak ott éppen fordítva: a mészkőre rakodott a dolomit réteg. Az ilyen helyeken alakulnak ki talán a legizgalmasabb gyepek, hegyi rétek is.
Bár nincs olyan gazdag flórája-faunája mint a Pilisnek, vagy a Budai-hegységnek, számtalan védett és nem védett növénykülönlegességgel találkozhat az arra járó. Sokan nem is sejtik, mi is vár rájuk odaérkeztükkor. Akkor most induljunk el együtt felfedező utunkra kedves olvasóm.
Mivel a Gerecse közel van a fővároshoz és óránként megy vonat is arrafelé, nem volt nehéz eljutnom úti célom kiindulópontjához. A győri vagy a komáromi vonattal kényelmesen odautazhatunk, s az állomástól pár percre már ott is lehetünk a Déli-Gerecse lábánál. Utuk elején lösztalajon haladva érjük el a kezdetben laza, majd folyamatosan meredekebb dolomit sziklagyepet. Felérve pazar látvány fogadja az embert, pillanatok alatt elfelejti a feljutás nehézségeit. 
Onosma visianii - borzas vértő
A fenti fotót alaposan szemügyre véve, azonnal látszik ahogy az elaprózódásra hajlamos dolomiton milyen remekül meg tud élni a szárazságtűrő védett borzas vértő.
Onosma visianii - borzas vértő
Azt a kevés vizet, amit a dolomiton található sekély talajréteg tartalmaz, ez a növény a leveleiben tárolja, reggelente pedig a hajnali párát gyűjti össze az egész virágon végigfutó apró "szőrszálaival.
A vértő közvetlen közelében lettem figyelmes a következő védett fajra, az ibolyás gérbicsre, mely egy félélősködő kosborfélénk.
Limodorum abortivum - ibolyás gérbics
Ezeket a példányokat egy törpe méretű molyhos tölgy mellett találtam, itt már elkezd záródni a sziklagyep, megjelennek a fűfélék is, a kőzet azonban helyenként még ki-ki bukkan.
Limodorum abortivum - ibolyás gérbics
Virágzata nyúlánk, a virágok külső lepellevelei tojásdad-lándzsásak, kívül zöldes ibolyásak, belül világos ibolyás, sötét erekkel tarkítottak. Belső lepellevelei kisebbek, világos ibolya színűek. A mézajak hosszúkás-tojásdad és a külső leplekhez hasonlóan sötét ibolyaszínű hosszerekkel tarkított. Egy igazán impozánsnak mondható különlegesség, a kosborfélék közül ez az egyik kedvencem.

Nem kellett sokáig mennem a következő szépség megtalálásáig, hamarosan egy újabb kosborfélére bukkantam, mely úgy formájában, mint színeiben a legváltozatosabb a hazai flórában.
Orchis purpurea - bíboros kosbor
A bíboros kosbor 20-50 cm-es - néha akár 1 méteres - magasságával, hengeres, tömött virágzatával igazán előkelően magasodik ki a körülötte lévő növényzetből. Gyökere here alakú, az ebből adódó képzettársítások eredményeként főzetét az ókortól szerelmi ajzószerként használták. Védett, nem tanácsos kiásni!
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Löszgyepek, karsztbokorerdők, pusztafüves lejtők, tölgyesek, rétek, legelők, sziklagyepek gyakori faja. Szereti a mélyebb, lazább talajt, nyílt terepen gyakrabban nyílik. Eddig 35 féle változatban fotóztam, remélem lesznek még újabbak! 
Felfedező utamat folytatva újabb védett növénnyel találkoztam, a tarka imolával. 
Centaurea triumfetti - tarka imola 
Ez a fészekvirágzatúak családjához tartozó virág hatalmas mennyiségben él a területen, kéklett tőle a sziklagyep. Szerencsére hazánkban elég gyakorinak mondható még. 
Egy ilyen élőhelyen bizton számíthatunk még további védett fajokra, hamarosan rá is leltem a tarka pettyeskosborra. 
Neotinea tridentata - tarka pettyeskosbor
Mint a képen is látható, már elnyílófélben volt fotóalanyom. Sokáig hezitáltam is azon, feltegyem-e ezt a felvételt, aztán úgy döntöttem: ám legyen. Így is akadt olyan növény, mely már egyértelműen elnyílt, már a terméseit érlelte: agár sisakoskosbor, tavaszi hérics.  
Nagyon meglepett, hogy egyetlen szál kökörcsint (termés) sem láttam, pedig a területnek meg lenne hozzá az adottsága. Ez a faj tehát teljesen hiányzik innen. 
Lassan el kellett indulnom lefelé erről a hegyről, hogy legyen időm a másikra is. Lépteimet azonban egy kis csibész lepke látványa lelassította, majd kis idő múlva megállásra "kényszerített". 
Mellicta athalia - közönséges tarkalepke
A közönséges tarkalepke hazánkban a leggyakoribb faj. Ennél a gyepnél többen "pimaszkodtak" velem, maradásra "kényszerítve". Egyikükkel még "szemeztem" is.
Mellicta athalia - közönséges tarkalepke
Következő alanyom aki szinte "elgáncsolt, egy nagy fészkesbogár, mely a zöld és a kék különböző árnyalatiban pózolt előttem.
Cryptocephalus cericus - nagy fészkesbogár 
Ellenállva a további csábításoknak felgyorsítottam a lépteimet és végre leértem a hegycsúcs aljára, nekiindulva a rám váró másik csúcs felé. Igen ám, de itt is "feltartottak" hosszasabban, akadt fotótémám elég rendesen.
Cynoglossum officinale - közönséges ebnyelvűfű
A közönséges ebnyelvűfű akár egy méter magasra is képes megnőni, igazi szárazságtűrő. Virágjai az ágak csúcsán forgós bogernyőben nyílnak, igazán kellemes látványt nyújtva. Egy-két kattintás és már iparkodtam is volna tovább, de .........
Pyrochroa coccinea - nagy bíborbogár
......... egy különlegesen szép, piros színű bogárkára lettem figyelmes. A nagy bíborbogár lárvái korhadt fákban élnek, más fajok lárváival táplálkoznak. A kifejlett példányok már nektárt fogyasztanak, ezáltal a virágok beporzásában is aktívan részt vesznek.

Bogarászás után ismét lepkecsodák vonták el a figyelmemet utam folytatásától. Először egy sárga színűt láttam feltűnni, majd egy egész sereg fehéret.
Colias hyale - fakó kéneslepke, hím példány
A fehérlepkék családjában tartozó fakó kéneslepke elég gyakori hazánkban. Gyorsan repül, ha leszáll egy virágra, szárnyait szinte azonnal összezárja és intenzív "lefetyelésbe" kezd. Április és szeptember között három generációja repül. Fenséges szépség!
Alig hogy befejeztem az ő fotózását, máris újabb fehérlepkeféle került a látószögembe. 
Parnassius mnemosyne - kis apollólepke
A kis apollólepkék május-júniusban helyenként tömegesen is láthatók, azonban ezek az állományok csak foltokban, elszigetelt helyeken találhatók meg. Kimondottan hegyvidéki faj, füves helyeken, réteken találkozhatunk velük. Védett!
Miután véget értek a "molesztálások" tempósan kilépve elkezdtem "meghódítani" a kiszemelt másik csúcsot is. Utam erdőben vezetett, majd kiérve onnan .........
Zuppa tető
..... egy mesevilág tárult elém. Dolomit padkák, szinte szabályos sorokban egymás fölött, molyhos tölgyekkel, telis-tele a sárga színű közönséges naprózsával. Egy darabig csak némán álltam, szemem itta az elé táruló látványt, majd megindultam a meredélyen felfelé.
Zuppa tető
Különleges, nagyon szép ez a hely! Bár nehezen lehet feljutni a tetejére, de megéri, mert fenséges innen a kilátás.
Panoráma
Szemben a Vértes lankái láthatók, egyszerűen mesés látvány! Egy darabig még elácsorogtam itt, készítettem néhány panoráma képet, lassanként azonban indulnom kellett lefelé a hegyről.
Óvatosan kezdtem leereszkedni, mivel a dolomit bizony hajlamos arra, hogy "kiguruljon" a láb alól. Aztán egyszer csak mozgásra lettem figyelmes, s közelebb hajolva az egyik szikla-padkához, egy számomra eddig ismeretlen pókicára leltem.
Phylaeus chrysops - piros ugrópók, hím
A piros ugrópók kimondottan a sziklagyepeket és ehhez hasonló meleg, napos és száraz gyepeket kedveli. A fotón egy hím példány látható, csak rájuk jellemző ez a szép piros színezet. Elegáns darab! Egy darabig tűrte hogy fotózom, majd eltűnt az egyik sziklamélyedésben. A következő padkánál ismét egy számomra szokatlan jelenségre lettem figyelmes. 
Geranium sanguineum - piros gólyaorr
Egy piros gólyaorr csoport szinte a sziklából hajtott ki, eddig így még nem találkoztam vele. Ez a kis növényke is szárazságtűrő: erdősztyepeken, karsztbokorerdőkben és száraz tölgyesekben találkozhatunk vele. 
Elhagyva a dolomit padkákat ismét nekiiramodtam tudva, hogy innen már végig csak "le kell csörgedezni". De .....
Carduus nutans - bókoló bogáncs
..... egy nagy csapat bókoló bogáncs "kínálkozott" fotózásra. Valaha ez a terület legelő lehetett és így maradhatott hátra ez a "tüske-böki". Szépek a virágjai és nagyon jó méhlegelők is. A lepkék is előszeretettel látogatják. 
Macroglossum stellatarum - kacsafarkú szender
A kacsafarkú szender, vagy ahogy sokan hívják, a magyar kolibri, néhány pillanatig egy helyben lebegve időz el egy-egy virág előtt majd gyorsan tovább is áll. Miután örökös mozgásban van, nem könnyű feladat fotózni őket. Ez a példány annyira el volt foglalva a nektár gyűjtéssel, hogy nem igazán zavarta a fotózásom, készült is róla "pár" felvétel. 

Leértem a hegyről, s ezzel blogomnak is a végére értem. Remélem tetszett amit itt láttál, olvastál kedves olvasóm, és kedvet kaptál te is egy kis felfedező útra. 
Köszönöm a figyelmedet, további szép napot kívánok neked!




2015. május 2., szombat

A Kő-hegy rejtett értékei

Aránylag rövid időn belül immár harmadszor adódott lehetőségem biotikai adatok gyűjtésére, most egy számomra teljesen ismeretlen részen, a Pomázon található Kő-hegy egyik rejtett zugában. A hely megközelítése ....... nos erről egy külön történetet is írhatnék ....... nem volt egyszerű. Helyenként szinte négykézláb kellett gyökerekbe kapaszkodva felmásznunk, de sikerült! Ami ott várt ránk, pillanatok alatt elfújta a nehéz feljutás fáradalmait. Az első pár percben megpróbáltam a légzési ütememet helyreállítani, de közben már azon agyaltam, vajon milyen értékek lehetnek itt?
No de kissé előreszaladtam mondanivalómban, először néhány szót mondanék magáról a hegyről. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a Pilis mészkő- és dolomit-vonulatának része, de ez bizony nagy tévedés! Vulkanikus kőzete miatt inkább a Visegrádi-hegységhez tartozik, de kőzete még azzal sem teljesen egyezik. A Visegrádi-hegységben a vulkánosságnak köszönhetően az andezit a fő alkotóelem, míg a Kő-hegyen ebből található a legkevesebb, jellemzően dácittufa tömbök alakultak ki, melyek szintén vulkáni eredetűek. A dácittufa rengeteg titkot rejt magában, igazi csemege a geológusoknak, ebbe azonban most nem mélyednék bele, hisz az én napom a botanikáról szólt.
A Kő-hegy dácittufa tömbjei.
Mielőtt nekiindultunk tervezett utunkon, az erős kísértésnek köszönhetően el is kattant az első fotó a hegy talán legszebb sziklatömbjeiről.  Bámészkodni azonban nem igazán maradt időm, mivel erre a napra "kemény és húzós" programot állítottunk össze: biotikai adatfelvétel az itt kijelölt területen, majd irány a Budai-hegység , újabb adatfelvétel! 
Nem kis sebességgel neki is lódultunk, gyorsan haladtunk célpontunk felé. Bevallom felérve "kissé" kapkodva szívtam már magamba a levegőt, elég technikás volt a terepünk. Mindezt persze nem panaszként mondom, hiszen számomra az ilyen napok mindennél fontosabbak, nagyon élvezem!

Az első ami azonnal feltűnt nekem, az elém táruló élőhely gazdagsága. Szinte azonnal kiszúrta szemem az apró, sárga virágfüzért, a sápadt kosbort. 
Orchis pallens - sápadt kosbor
Közel egy héttel ezelőtt a Börzsönyben találkoztam velük először, akkor még csak egy-két virág nyitogatta csábító szirmait, itt pedig már kezdtek elnyílni. Szerencsére még sikerült fotózható példányt is találnom!
Orchis pallens - sápadt kosbor
Bevallom nagyon örültem a "leletnek", miután rögzítettük adatait, rögtön hasra vágtam magam és vad fotózásba kezdtem. Szinte a sápadt kosborok mellett, az erdő szélén virítottak csokorban az erdei szellőrózsák.
Anemone sylvestris - erdei szellőrózsa
Ez a boglárkaféle tipikus erdőszéli vadvirág, szépségével minden alkalommal fotózásra csábít. Sudár termetű, akár 50 cm magasra is megnő. Virágjait április-májusban hozza.
Anemone sylvestris - erdei szellőrózsa
A napfényes, meleg helyeket szereti, laza, tápanyagban gazdag helyeken akár 1200 méteren is találkozhatunk vele. Védett, eszmei értéke 5 000 Ft. 
Karsztbokorerdeink egyik talán leggyakoribb és legváltozatosabb kosborféléje a bíboros kosbor is él itt, többfélét is találtunk és fotóztunk. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. S akkor most következzen néhány felvétel róluk, igyekezve bemutatni változatos virágzatát is.
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Orchis purpurea - bíboros kosbor
Természetesen ennél jóval több szín és alakváltozatú virágzatról készült már felvételem, jelenleg átléptem már a 30-at is meghaladó számot. Bizton tudom, hogy még olyan is akad, amit nem láttam, felfedezésre vár. 
Ez a kosborféle meghatározó szerepet tölt be az életemben, vele találkoztam erdei útjaimon először, s azonnal kialakult a "szerelem első látásra". Azóta is rabja vagyok és leszek is ennek a csodálatos növénycsaládnak. 
A sokféle bíboros kosbor fotózása közben akadt meg a szemem két igazán bájos növénykén, a piros gólyaorron és a magyar szegfűn. 
Geranium sanguineum - piros gólyaorr
Dianthus pontederae - magyar szegfű
Mindkét növény szárazságtűrő, sziklagyepeink gyakori növénye. Virágzási idejük május eleje-június, de meleg tavaszokon már április második felében is láthatjuk őket. Nem védettek, de azért ne szedjétek őket! Minden vadvirág az eredeti élőhelyén a legszebb! 

Tovább botorkálva egy tipikus, a növényvilág számára meghatározó jellegű élőhely fotót is készítettem. 
Molyhos tölgyes - virágzó kőrises sziklagyep.
Ez a gyeptípus kialakulhat meszes és vulkáni talajon is. Hatalmas értéket képviselnek a hazai flórában, sajnos egyre kevesebb van belőlük. 
Nagyon örültem ennek a helynek, több fotót készítettem szakmai okokból is. Itt "téblábolva" ismét érdekes vadvirágokra leltem. Egyikük a pilisi bükköny, melyet közel öt éve készültem fotózni, de valami miatt ez mindig elmaradt. Így tehát hatalmas volt az örömöm! 
Vicia sparsiflora - pilisi bükköny
Melegkedvelő tölgyeseink védett pillangós virágzatúja, eszmei értéke 5 000 Ft. Akár 80 cm magasra is megnőhet, a fotón talán érzékelhető is mindez. 
Vicia sparsiflora - pilisi bükköny
Vicia sparsiflora - pilisi bükköny
Az alsó fotón kinyílt, a felette lévőn még bimbós virágváltozat látható. Elnyíláskor a szirmok fokozatosan narancssárgák lesznek.
A nap itteni utolsó felfedezése az agár sisakoskosbor volt. Réteken, nedves homoki gyepekben, sztyepprétetek él. Magassága igen változó, 20 és 60 cm között mozog. Védett, eszmei értéke 10 000 Ft. 
Anacamptis morio - agár sisakoskosbor
Virágzatának színe elég változatos, akár fehér színű is lehet. Nyílási ideje április második fele, május közepe között változóan alakul.
Anacamptis morio - agár sisakoskosbor
Anacamptis morio - agár sisakoskosbor
Anacamptis morio - agár sisakoskosbor
Ismét "rétestésztát" készítettem, kicsit talán hosszúra sikeredett a blogom, és ez még csak a nap első feléről szól. Remélem tetszett amit itt láttatok, olvastatok, és ellátogattok hozzám a következő összeállításomba is! 
Köszönöm a figyelmeteket, tartalmas, szép napot kívánok mindenkinek!