2015. április 24., péntek

A Börzsöny titkai

A Kárpátok belső vulkáni övezetében találhatunk rá egy különleges kincsre, a Börzsöny vonulatára. Körülötte is fantasztikus területek vannak, ilyen északról és nyugatról az Ipoly völgye, melyről már egy korábbi blogomban is említést tettem, délről a Duna, vagy inkább úgy mondanám a Dunakanyar, mely megkapó szépségével képes minden arra járót elvarázsolni, és keletről a Nógrádi-medence, melynek települései pazar népi és építészeti kultúrával is rendelkeznek. 
Én most a Magas-Börzsönyi részen jártam egy kis botanikai kutatás céljából, két kedves kollégáim meghívásának eleget téve.  Először a Kemence-patak völgyében jártunk, az ott fellelhető különlegességeket kerestük, és nem hiába. 
Primula elatior - sudárkankalin 
Szinte az első pillanatban feltűnt, hogy nem a sok helyütt megszokott tavaszi kankalinnal van dolgom, közelebb érve nagy örömmel állapítottam meg, hogy ez bizony a sudárkankalin. Tőleveleik szinte teljesen azonosak, a virágzat azonban már teljesen más! 
Primula elatior - sudárkankalin
A sudárkankalin virágjainak színe halvány sárga, a torok részénél már sötétebb. A virágzat itt is bókoló és illattalan. Elegyes erdőkben él, főleg bükkösökben, kedveli a hűvös klímát, melyet a Magas-Börzsönyben meg is talál. Védett! 

Aki egy kicsit is ismeri a Börzsönyt tudja, hogy nem csak hűvös, de kőzetösszetételének köszönhetően bővizű is.  A vulkanikus kőzet nem engedi át a vizet, így az ilyen helyeken mindig csörgedezik víz a patakok medrében. A Kemence-patak nem csak bővizű, de időnként szeszélyes is, helyenként ki-ki tőr a medréből. Ezzel több helyen is kedvező feltételeket ad a vízkedvelő növényeknek. 
Caltha palustris - mocsári gólyahír
A mocsári gólyahírnek két változata él hazánkban, az egyik a síkvidékeken, a másik a hegyvidéki tocsogókban, patakokban, nedves réteken. A Kemence-patak völgyében tucatjával sárgállottak, pazar látványt nyújtva.
Felocsúdva a sárga virágtenger látványából a szemem egy piros színre kezdett összpontosítani, lassan meg is közelítettem a csalogató szép, védett kis szegfűfélét.
Melandrium sylvestre - piros mécsvirág
Botanikai tudományom alapján ennek a piros mécsvirágnak május közepe táján kellene kezdenie virágozni, de ő dacolva a tudománnyal, délcegen mutogatta apró, mutatós virágát. Sebaj, gondoltam, ez biztos egy szál a többi közül, mely ellenáll az időnek és büszkén, bátran töri az utat társai előtt, de............ majd a későbbiekben visszatérek ehhez a témakörhöz.

Holtfa mint élőhely
A holtfa, mint az erdő egyik leghasznosabb tagja nem csak a bogaraknak és gombáknak ad élőhelyet, hanem a különböző mohaféléknek és a vadvirágféléknek is. Egy ilyen szép különlegességre hívta fel figyelmemet kolléganőm is tudva, hogy nagyon szeretem az ilyen dolgokat. Ha jól megnézitek a fotót, a mohákon kívül látható még itt elég sok minden: madársóska, piros árvacsalán és aranyveselke is.
A kora tavaszi vadvirágok közt rengeteg olyan akad, mely a "nagy kedvencek" kategóriájába tartozik, ilyen az erdei madársóska is. Bájos kis virágjaival mindig "magához" csábít.
Oxalis acetosella - erdei madársóska
Szív alakú levelei ehetők, de mint a nevében is rejlik, igen savanyú az íze. Mészkerülő növény, gyertyános-bükkösökben találkozhatunk velük.

A kellemes élmények után nem is számítottam arra, hogy tovább megyünk a Börzsöny egy másik, botanikailag izgalmas területére. Irány Királyháza, mely a Hegyhát előtti részen található.
Első meglepetés a vadászház látványa volt a csodaszép erdei környezetben.
Királyháza-Felső Vadászház
Egy igazán kellemes hangulatú épület, melyet az Ipoly Erdő működtet, s ahol a bakancsos turisták is szállást foglalhatnak. Itt letettük terepjárónkat, irány fel a hegyre!
Primula elatior - sudárkankalin
Újabb sudárkankalinokkal találkoztunk, melyeknek virágjai meglepően nagyok voltak az előző helyen találtakéhoz képest.
Primula elatior - sudárkankalin
Tekergésünk közben a fényviszonyok is jelentősen megváltoztak, különös hátterek komponálva a virágoknak.

A rét, ahol jártunk meglepően nedvesnek tűnt, melyet az ott talált réti kakukktorma jelenléte is igazolt. Bár nem védett növény, mégis különleges, védelemre érdemes vadvirág,  hisz élőhelyei napjainkra alaposan megfogyatkoztak.
Cardamine pratensis - réti kakukktorma

Cardamine pratensis - réti kakukktorma
Különlegessége, hogy keresztes virágzatának színe változó, fehér, rózsaszínű esetenként akár halványlila is lehet.

Magunk mögött hagyva e helyet, az erdőn átvágva egy újabb hegyi kaszálóra érkeztünk, ahol végre személyesen találkoztam a sápadt kosborral.
Orchis pallens - sápadt kosbor
Mint a fotón is látható, bizony még eléggé a virágzási idő elején leltünk rá, de én ennek is nagyon örültem, hiszen már évek óta vágytam erre a találkozásra. Alaposan átkutattuk a területet, elég sokat találtunk, aminek mindnyájan nagyon örültünk.
Orchis pallens - sápadt kosbor
Virágjai sárgák, fürtben állnak, a mézajak szépen szétterül, a szélénél visszahajol. Nagyon finom vanília illatú! Védett, főleg taposás áldozata.
Kábult örömömből egy felszólítás "ébresztett" fel, indulnunk kellett tovább. Alig mentünk pár métert, ismét találkoztam a piros mécsvirág kinyílt példányaival, mely ismét megdöbbentett korai nyílása miatt. Ő is védett!
Melandrium sylvestre - piros mécsvirág
Kis időre leheveredtünk a gyepen megpihenni, közben pedig legeltettem a szemem az elém táruló látványon.
A Hegyhát
A Hegyhát
Magosfa, a Hegyhát legmagasabb csúcsa.

Felocsúdva újabb meglepetésemből jött a következő, amire a csapat egyik tagja sem számított. Egy aprócska, kb. 3 cm-es páfrányfélére leltünk, mely hazánkban nagyon ritka.
Ophioglossum vulgatum - közönséges kígyónyelv
A közönséges kígyónyelv botanikusaink szerint az ősharasztok közé tartozik, mely napjainkra sajnos vészesen megfogyatkozott. Ennek egyik legfőbb oka a nedves területek lecsapolása, a talaj kiszáradása. Nehezen észrevehető növény, spóraéréskor sem nagyobb 15 cm-nél, ilyenkor a spórium (a képen spírál mintázattal látható) már teljesen kiemelkedik a levélből. Védett!

Nagyon gyorsan múlt az idő, ideje volt lassan a hazaútra gondolni, így fájó szívvel, de el kellett búcsúzni a börzsönyi kollégáktól. Csodálatos nap volt, rengeteg szép élménnyel!

Remélem kedves olvasóm te is élvezted ezt a "kirándulást" és legközelebb is velem tartasz majd! További tartalmas, szép napot kívánok mindnyájatoknak! 


 

2015. április 17., péntek

Milyen kincseket rejt egy Őserdő?

Egy olyan helyre szeretnélek benneteket elkalauzolni, mely Magyarországon talán teljesen egyedülálló. Ezt a Keleti-Bakony rejti a Tési fennsík közepén találhatjuk meg, ez a kincs nem más, mint a Burok-völgy.
A terület, ahol jártam.

A Királyszállástól induló és Bakonykúti községig tartó közel 15 km-es főágból és számos oldalágból álló völgy átlagos mélysége 50-90 m, szélessége a völgytalpon 20-30 m, a völgyperemen 300 m. Bár a területről valószínűleg már biztos többen hallottatok, azt azonban sokan nem tudjátok, hogy bizony nagyon nehezen járható hely. Egy rövidebb szakaszon még könnyen haladhatunk, azonban ahogy egyre beljebb jutunk, folyamatosan bedőlt fák tömkelegén kell átküzdenünk magunkat. Lassan és nagyon odafigyelve érdemes menni, néha szó szerint harcolni kell az előrehaladásért, de a látvány mindenért kárpótol. E hely valóban olyan, akár egy Őserdő. Helyenként a völgyoldalban még látszanak a hibás megfontolásból telepített fekete fenyők, de egyértelműen látszik, hogy szenvednek a szárazságtól. A Bakonynak ez a része dolomit kőzetű, ahol igazán csak a szárazságtűrő növények érzik jól magukat. A fenyő pusztulása látványosan teret ad a hársas, cseres-tölgyes erdők, karsztbokorerdők újbóli megtelepedésének. Csak idő kérdése, és lassanként a természet helyre állítja a rendet. 
A terület különlegessége, hogy két teljesen ellentétes klíma alakult ki és ennek köszönhetően igen különleges növénytársulások alakultak ki.
E sajátos növényzetének kialakulásában fontos szerepet játszott a dolomit, hiszen az állandóan lefelé vándorló kőzeten csak a szélsőséges körülményeket jól tűrő fajok tudnak megmaradni. A dolomiton többnyire speciális növénytársulások alakultak ki: elegyes karszterdők, cserszömörcés bokorerdők, zárt dolomit sziklagyepek, amelyek ritka, a jégkorszakok idejéből visszamaradt növényeket is rejtenek. Ilyen jégkorszaki reliktum a medvefül / cifra kankalin is, mely itt az északias kitettségű, napfényt szinte alig kapó sziklafalakon, sziklahasadékokban találta meg életfeltételeit. 
Primula auricula L. subsp. hungarica - medvefül / cifra kankalin
Nagyon nehezen elérhető helyen él, messze a turistaúttól, rejtve a szemek elől, így remélhetőleg még sokáig élvezhetjük szépségét. Sajnos a Vértesben élő populációt erősen veszélyeztetik az ott élő, hazánkban nem őshonos, hibás döntés alapján betelepített muflonok, melyek rengeteg kárt okoznak. Szerencsére a bakonyi állományt ez a veszély nem fenyegeti. 
Primula auricula L. subsp. hungarica - medvefül / cifra kankalin
E különleges szépség virágjai világossárgák, 1-2 cm szélesek, 4-12 virágból álló ernyőben nyílnak, és nagyon finom illatúak. Alig tudtam ott hagyni őket, de muszáj volt tovább indulnom.
Egy darabig még maradtunk a felsőbb, peremi részeken, kiélvezve a fantasztikus környezetet. A dolomit kőzeten kialakult társulások igazán változatosak, mi is egy ilyen helyre érkeztünk.
Molyhos tölgyes dolomitsziklagyep.
Ide érve kiültünk egy sziklára és élveztük a madarak keltette "ricsajt". Soha nem láttam még ennyi fekete harkályt, és itt találkoztam először a hamvas küllővel is. Fotókat sajnos nem sikerült készítenem róluk, de a szívemben itt hordom őket, a szépségüket.
Némi falatozgatás után elkezdtünk leereszkedni a völgybe. Itt változatos fa állományú szurdokerdő látható, főleg hidegkedvelő fajokkal. Ilyenkor kora tavasszal, mikor még nincs a fáknak nagy lombja, az aljnövényzet is kiélvezheti a napsugarat.
Allium ursinum - medvehagyma
Amerre a szem ellát, mindenhol medvehagyma volt. A levegőben finom illatok keringtek, néhány levelet még én is leszedtem. Helyenként már bimbók is látszottak, sőt egy-egy példány már a virágjait is kinyitotta. Szép kis növényke.
A medvehagyma mellett helyenként tömegesen kihajtott már a nagy csalán is, mely sajnos szintén megnehezíti az itt járó gyalogos turisták életét.
Egyre beljebb kerültünk, a nyitottabb részeken olyan érzésem támadt, mintha éppen egy mesébe csöppentem volna. Fenséges látvány nyújtott!
Chrysosplenium alternifolium - aranyveselke
Az aranyveselke tipikus szurdokvölgyi növényke, szereti a hűvös, szivárgó vizes helyeket, itt elég szép számban élnek. Nevét vese alakú leveleinek és aranylóan sárgálló virágzatának köszönheti. Egy kedves kis kőtörőfűféle.
Tussilago farfara - martilapu 
A martilapuval sok helyen találkozhatunk. Bevallom, én nagyon kedvelem szép sárga fészekvirágzatát és bohókás termését is.
Araschnia levana - pókhálóslepke
A pókhálóslepke elég különleges megjelenésű: az első generációs - lásd a fotón - vöröses-barna színű, míg a második már szinte teljesen fekete. Nagyon régóta vágytam a vele való találkozásomra, hiányzott a fotógyűjteményemből.
Út közben tettünk egy kis kitérőt a völgy egyik mellékágába is, a Bükkös-árokba.
Bükkös-árok
Nevéhez híven itt tömegesen élnek bükkök. Mivel még nem voltak igazán kilombosodva, nagyon szép volt az erdő alja a beszűrődő napfénytől.
Bükkös-árok
Nehéz szavakat találni erre a rengeteg szépségre. Az erdő alja tele holt fákkal, sok-sok élőlénynek élőhelyet biztosítva.
Kis kitérőnk után az idő gyors múlása miatt vissza kellett terelni magunkat a Burok-völgy irányába. De a látvány ami ott fogadott egyszerűen mesés!
Burok-völgy
Burok-völgy
Ez a felvétel kicsit szembe fényes, de ez a "kavicshalom" nem hagyott nyugodni, muszáj volt lefotózni!
"Tovább kell mennünk" hallottam a felszólítást, s bár nehezen, el kellett búcsúznom a völgytalpi részektől.
Burok-völgy 
 Még egy igazán szép, napfényes, "kavicsos" fotó és elindultunk fölfelé, vissza a peremi részekre.
Burok-völgy 
Tele mindenfelé dolomitsziklákkal, egyszerűen fenséges! Hamarosan egy újabb kedves kis virágra leltem.
Pulmonaria mollis - bársonyos tüdőfű
A bársonyos tüdőfű is szárazságkedvelő vadvirág, az érdeslevelűek családjába tartozik, főleg tölgyesekben találkozhatunk vele.
Burok-völgy 
Tiszteletre méltó, ahogy a fák a sziklákból nőnek ki, a sekély talajból szinte semmi tápanyagot nem tudnak kivenni és mégis élnek és virulnak!
Lathraea squamaria - kónya vicsorgó
A kónya vicsorgó valójában egy élősködő, a fák gyökereihez kapcsolódva, belőlük vonja ki a saját maga számára szükséges tápanyagokat.
Primula veris - tavaszi kankalin
A jó időnek köszönhetően az erdő alja tele volt már nyíló tavaszi kankalinokkal. Nagyon kedves, mutatós kis virág ő is.
Primula veris - tavaszi kankalin
Különleges, sok virágú példányt sikerült találnom a fotózáshoz. Szinte minden évben készítek róla "pár" felvételt.
Burok-völgy
A sziklafalakon, a mohás részeken rengeteg páfrány él. Ilyen például az aranyos és az északi fodorka, a közönséges édesgyökerű páfrány, a hólyagpáfrány és a pikkelypáfrány. 
Utunk végére értünk, fáradtan, de élményekkel telve búcsúztam el e sok szépségtől bízva abban, hogy hamarosan visszatérek majd ide. Vigaszként még egy "kis pimasz" is utamat állta, elkészült az ottani utolsó fotóm.
Polygonia c-album - C-betűs lepke
Ez a találkozásom a C-betűs lepkével hatalmas öröm, hosszú ideje vágytam már egy igazán jó fotóra, ami úgy tűnik sikerült is.

Hosszú "csavargásom" végére értem, gyönyörű helyeken jártam, fantasztikus dolgokat láttam! Köszönettel tartozom István kollégámnak ezért a szép napért!

Remélem tetszett neked is kedves olvasóm amit itt láttál, olvastál, legközelebb is szeretettel várlak! További tartalmas, szép napot kívánok!