2015. január 19., hétfő

Emlékezés - Aggteleki-karszt, Világörökség 4. rész

Mikor emlékezés sorozatomat az Aggteleki-karszton látott természeti szépségek és épített örökségek bemutatásával útjára indítottam, eredetileg 8 részesre terveztem, de a 3. rész csúfos érdektelenségbe fulladása után (egyetlen bejegyzést kaptam hozzá Jenő barátomtól, tetszésnyilvánítást pedig egyáltalán) napokig azon gondolkodtam mitévő is legyek. Eddig még egyetlen egyszer sem jártam így, mélységes fájdalmat érzek, s azon gondolkodom, mi lehet az oka ennek az egésznek? Lehet, hogy bennem van a hiba? Lehet, hogy az embereket ennyire nem érdeklik épített örökségeink, lehet hogy hiba volt ezzel foglalkoznom? Nagyon sok szeretettel készítettem el azt az összeállítást, csodálatos maga az épület is, hol a probléma oka? Nem tagadom, az is megfordult a fejemben, hogy abbahagyom a blogírást - nagyon csalódott voltam, s még vagyok is - de aztán kollégák pár kedves, vigasztaló, biztató szavai után beláttam, a bennem kavargó gondolatokat mégis ki kellene írnom magamból. A tervezett 8. rész előrébb került, s ezzel ezt az általam szépnek gondolt sorozatot le is zárom vele. Sajnálom, mert még nagyon sok szép dolgot tudtam volna megmutatni, de ...... már nem látom értelmét. 
Következzen a Jósvafőn található, sokak által alig ismert Vass Imre barlang bemutatása néhány nagyon rövid gondolattal és pár fotóval. 

A szépséges Tohonya-völgy északi végénél található Vass Imre barlang a Kis-Tohonya-forrás felszínalatti részében alakult ki. 1958. óta áll védelem alatt, 1982. óta pedig fokozottan védett!
Időszakosan aktív patakos barlang, helyenként két illetve három szintes. Az Aggteleki-karszt legjobban kutatott barlangja, ahol még napjainkban is folytatnak hidrobiológiai vizsgálatokat. Nyilvánosan csak 500 méteres szakasza látogatható, nincsen kiépített járdarendszere, csak világítása. Helyenként elég szűkek a járatok, emiatt csak korlátozott létszámban, és előzetes egyeztetés után lehet végigjárni. Én is így jutottam be, s miután végigjártam és rengeteg képet is készítettem, szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe.
Vass Imre barlang.
Vass Imre barlang
Vass Imre barlang.
Vass Imre barlang.
Hihetetlenül sok úgynevezett zászlós cseppkő képződmény található itt a barlang mennyezeti részén, különleges, szép formákban és fantasztikus méretekben.
Vass Imre barlang
A kezdeti "szolidabb" cseppkőrendszert úgynevezett zuhatagok kezdik felváltani és helyenként erőteljesen megjelenik a kalcit kiválás is - csillogó fehér - melyről részletesebben a Baradla-barlangot bemutató blogomban már írtam.
Vass Imre barlang.
Elérkeztünk a Cyklopszok-csarnokába, ahol hirtelen kitágul a tér és a színek csodálatos kavalkádja várja a látogatókat. Oly vastag a kalcit kiválás és oly varázslatos külsőt ad a cseppköveknek, hogy nekem például percek kellettek ahhoz, hogy egyáltalán fotókat is tudjak róla készíteni. A természetőr, aki kísérőnk volt barlangi látogatásunkban - és azóta már valamilyen szinten kollégám is lett - csak mosolygott rajtam és halkan azt suttogta: "a könnyek tisztítják a látást, s ha felszáradnak ráér fotózni is". 
Vass Imre barlang
Nagy nehezen magamhoz tértem, készítettem pár felvételt és folytattam utamat, mely valójában csak néhány lépés volt, újabb varázslat fogadott. Hiszen ez ...... mennyei! A rengeteg cseppkőlefolyás, az oszlopformájú függőcseppkövek látványa ismét hosszabb megállásra késztettek.
Vass Imre barlang.
Vass Imre barlang.
Vass Imre barlang.
Vass Imre barlang
Elérkeztünk a barlang egyik legismertebb és talán leglátványosabb részéhez, a Narancs-zuhataghoz. Méretei, helyszűke és egy speciális objektív hiánya miatt sajnos csak így sikerült lefotóznom, de azt hiszem, talán így is érzékelhető megkapó szépsége. 
Vass Imre barlang.
A Narancs-zuhatag cseppkőlefolyása csodálatos, fogazott végekkel záródik, ezt próbáltam kicsit közelebb lépve hozzá megörökíteni. Ezt a jelenséget az Aggteleki-karszt területén csak itt láthatjuk, igazi különlegesség!
Vass Imre barlang.
A felvételen nagyon jól nyomom követhető a cseppkőképződés, mely még napjainkban is folyik. Érdekes volt kitanulmányozni. 
Vass Imre barlang.
Igazi szépséges, szinte vakító kvarcit csillogás a cseppkőlefolyásokon. Szemet gyönyörködtető, feledhetetlen látvány! 
Vass Imre barlang.
A Vass Imre barlangban nagyon kevés cseppkőoszlop van, a fenti fotón azonban ilyen is látható. Zömében azonban itt is függőcseppkövek és zászlós cseppkövek vannak.
Vass Imre barlang.
Minden történetnek egyszer vége szakad, én is elérkeztem blogom utolsó fotójához, s gondolataim végéhez. Remélem tetszett, amit láttál kedves olvasóm, s talán legközelebb is velem tartasz majd! 

Köszönöm a figyelmedet, további kellemes időtöltést, szép napot kívánok neked!


2015. január 13., kedd

Emlékezés - Aggteleki-karszt, Világörökség 3. rész

Elérkeztem "Emlékezés" sorozatom harmadik részéhez és még mindig az Aggteleki-karszt csodáival fogok foglalkozni. Kicsit elkanyarodom a természeti szépségek eddigi bemutatásától az építészeti örökségek irányába. Igen, jól olvastad kedves olvasóm, valóban ez lesz e blogom fő témája, mégpedig az Árpád-kor - vagy ahogy többen ismerik a román stílus - egy csodálatos remekét szeretném veletek megismertetni fotóimon és gondolataimon keresztül. 

Mielőtt mindebbe belekezdenék, szeretném néhány szóval elmondani mi is az a román stílus, mikor épültek ilyen épületek. 
Valójában az ezredforduló kezdetén, a 11. században kezdődött, és a francia gótika megjelenéséig, a 13. század elejéig tartott.  
Legmeghatározóbb elemei templomok és kolostorok, melyek az akkori belviszályoktól és külső fenyegetésektől gyötört kereszténység jegyeit tükrözik. Zömök formájúak, falaik vastagok, ablakaik lőrésszerűek. Ezen épületek alkalmanként erődként is működtek, a helyi lakosok ellenséges támadások esetén ide menekültek. A lőrésszerű ablakok az akkori kor fegyverei ellen adtak védelmet. A templomok nagy része kelet-nyugati irányú. Építésüknél az alapokat néha nedves, kis teherbírású talajba fektették le, mely hatalmas erőfeszítést kívánt az ott dolgozó emberektől. Az alapok elkészülte után kezdhettek bele munkájukba a kőművesek, kőfaragók, szobrászok és ácsok. Az építkezésben a település egész lakossága is részt vett építőanyagok adományozásával. Egy-egy ilyen templom építése óriási erőfeszítések, komoly veszélyek között zajlott.
S akkor e rövid gondolatsor után következzen blogom főszereplője, a Szalonnai református templom ismertetése az én szememmel nézve és az én szívemmel érezve.

Legrégebbi része az egyhajós, keletelt, kerek szentéllyel kiegészített rotunda, mely a 11. században épült. A kezdeti időkben római és görög katolikus szertartásokat tartottak benne. Az eredeti építmény kicsinek tűnt, így a 13. században nyugati harmadát elbontották, és nyugat felé tovább bővítették.
A 14. században gótikus boltozattal fedték be, amely a török pusztítás idején sajnos megsemmisült. A 14-15. század fordulóján ismét átalakításon esett át, felmagasították a körtemplom szentélyét és gótikus boltozatot kapott, melyből napjainkra már csak a két indító gyámkő maradt meg.
A keletelt szentély a 11. században épült.
A szentélyen látható eredeti lőrésszerű ablakok.
A képen jól látható, hogy a szentély ablaka is bélletes, mely a kapuk jellegzetessége általában, ráadásul négykaréjos is. Ilyennel sajnos már nem igazán találkozhatunk, ez is egyik különlegessége ennek a templomnak. 
Fogazatos mintázat a szentély tető alatti részén.
 
A régi hajó alapjai.
A képen jól látható a régi hajó alapja, valamint a templom egykori bejáratának befalazott ajtaja is. A következő felvételen is érdekes dolog látható. 
A megmagasított szentély.
Igazán látványos a régi alaphoz képest megmagasított szentély. Ráadásul nagyon szépen megmunkált, finom szépséget kapott az alapzata. 
A templom 14. században épült bejárata.
Fokozatosan szűkülő kapuzatok sorát láthatjuk a képen - bélletes kapu -, melyeknek díszítése egységes. Oszloplábazatokból, és a timpanont keretező ívelt hengeres tagokból áll. Egyszerű, mégis nagyon szép! 
Elérkezett az idő, hogy végre belépjünk a kapun és kicsit bent is körülnézzünk. 
A templom legrégebbi, 11. századi része.
A szentély, mint már az előbbiekben is írtam, az épület legrégebbi része. 
Freskótöredékek az apszisban.
A faliképek a 15. században készültek a belső apszisban, és eredetileg a 12 apostolt ábrázolták, de ezek a képek mára már szinte teljesen elpusztultak.
Freskótöredékek az apszisban.
A diadalív.
A diadalívben nagyon szépen megmaradt a falfestmény, mely a Szepességből származó András mester műve. A kör alakú mezőben próféták mellképeit láthatjuk, melyek sorrendje balról a szószék felé haladva: Énokh, Ábrahám, Dávid, Isten báránya, Jeremiás, Dániel, Éliás.
Szószék
1598-ban a templom elég romos állapotban került a reformátusok tulajdonába, akik szépen felújították. A szószék is ekkor került ide. 
A szószék felső része.
A templom 1972-75 között került teljes felújításra, ekkor kerültek elő a falképek maradványai melyet restauráltak is. 
A karzatról nézve. 
Eléggé jól látható az épület régebbi része, mely az Árpád-kori építészet legszebb jegyeit hordozza magán. Csodálatos látványt nyújt, leírhatatlan érzés volt élőben látni! 
Fa harangláb.
1765-ben készült el a fa harangláb, mely 15 méter magas. Varga András ács készítette. Tornyában a harangok hangja különös hangulatot teremt. 
A templom és a harangláb.
Búcsúkép, egyben egy kis visszapillantás a csodálatos zsindelytetős templomra, melybe egy pillanat alatt beleszerettem, és az igazán hangulatos haranglábra. 

Ismét végére értem egy történetnek, remélem neked is tetszett kedves olvasóm! Bízom benne, hogy legközelebb is velem tartasz, hisz nincs még vége a Világörökségi területen történt kalandozásomnak! 
 
További szép napot kívánok mindnyájatoknak! 

2015. január 7., szerda

Emlékezés - Aggteleki-karszt, a Világörökség része 2. rész

A hosszú téli esték sokszor csábítanak vissza a múltba, a sok régi fotót végignézve, a szép pillanatokra visszaemlékezve indítottam útjára e sorozatomat, melynek második részében folytatom az Aggteleki karszton készített felvételeim segítségével a múlt pillanatainak felidézését. Előző blogomban egy kicsit a felszínen járva igyekeztem megmutatni milyen is az az úgynevezett ördögszántás, mi is a karsztjelenség és milyen flórát találhat az arra járó. Bár mindent természetesen képtelenség bele tenni egy-egy összeállításba, de talán az általam bemutatottak alapján páran - remélem nagyon sokan - kedvet kaptok egy személyes látogatásra is. S akkor most haladjunk tovább a csodák világában, látogassunk el a Baradla-barlangba.

A barlang kialakulása néhány gondolatban: 
A Baradla-barlang 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben alakult ki. A területet a triász időszakban fokozatosan mélyülő tenger borította, amelyben különböző minőségű meszes üledékek rakódtak le. A legidősebb kőzet a barlang jósvafői szakaszán található, a bejárattól az Óriások terméig, ez sötétszürke-fekete Gutensteini Mészkő. a Baradla főágának leghosszabb része világosszürke, jól karsztosodó, cseppkőképződésre is kiválóan alkalmas kőzetben, az úgynevezett Steinalmi Mészkőben halad. A Vaskaputól az aggteleki kijáratokig is jól karsztosodó, viszonylag tiszta kőzet, a Wettersteini Mészkő látható. A triász időszak után a terület a tengerszint fölé emelkedett, a hegységképződés során a szilárd kőzetblokkok erősen összetöredeztek. 
(info: Aggteleki Nemzeti Park)

S akkor jöjjön néhány fotó a cseppkövek birodalmából. 
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek: a szószék
Baradla-barlang, Aggtelek: zeneterem
A zeneteremben nem csak a különlegesen szép cseppkőképződményekben gyönyörködhetünk. Rendkívüli akusztikájának köszönhetően itt rendszeresen szoktak hangversenyeket, koncerteket rendezni, mint elnevezése is tükrözi. Fantasztikus hallani! 
A zeneteremben hallgatott Vangelis zene után elég nehezen ocsúdtam fel, de rövidesen következett a barlang kivilágítatlan része, titkokat rejtegetve. Ezen a részen a nemzeti park által kiosztott lámpákkal világítottunk meg minden fotótémát, természetesen többen össze is álltunk ennek érdekében. Helyenként elég sejtelmesek lettek a képek, de a cseppkőbirodalom szépségei így is gyönyörűnek tűnnek.
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
Helyenként a fotókon szinte vakító, fehér színezést láthatunk, ezek kalcit lerakódások, melyek még jobban kiemelik az elénk táruló látvány szépségét. 
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
Ismét a kivilágított részre értünk, itt már ismét segítségünkre volt a környezetkímélő barlangi világítás. 
Baradla-barlang, Aggtelek: a sárkány
Baradla-barlang, Aggtelek
Mint a fenti felvételen is jól látható, ezen a részen még elég fiatal - pár száz éves - cseppkövek láthatóak, és folyamatosan híznak is. 
Baradla-barlang, Aggtelek
Ezen a fotón is erőteljes kalcit kicsapódás és folyamatos cseppkő-képződés látható. A barlang mennyezeténél szalmacseppkövek és zászlós cseppkövek képződnek. Nagyon látványos! 
Baradla-barlang, Aggtelek
Helyenként nevet is adtam az elém táruló jelenségeknek, mint itt is. Egy hegy vulkánkitörés után, kalcitba öltöztetve. 
Baradla-barlang, Aggtelek
Közeledtünk az Oszlopok csarnokához - bevallom minden képzeletemet felülmúlt a látvány, ami ott elém tárult.
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
És kitárult ismét a világ, újabb óriási terembe léptünk. Kis ideig moccanni is alig bírtam a látványtól! Mindenhol hatalmas cseppkő-képződmények, s mindegyiknek külön-külön neve is van! A fenti képen éppen a Pisai-ferde torony látható, csipkeruházattal. 
Baradla-barlang, Aggtelek
Baradla-barlang, Aggtelek
Itt ismét zenehallgatás volt, fényjátékkal. Ekkor jutottam el ahhoz a pillanathoz, hogy szép lassan elindultak a könnyeim, már szinte semmit sem láttam tőlük, fotózni is alig tudtam. De nem voltam vele egyedül, kis csapatunkból sokan elérzékenyültünk. 
Baradla-barlang, Aggtelek: óriások terme
Baradla-barlang, Aggtelek
Szökőkút. Nekem e képződményről ez jutott eszembe. Olyan, mintha lépcsősen csobogna lefelé a cseppkőfolyam. Itt is sok helyen láthatunk kalcit kirakódást, ami még misztikusabbá, szebbé teszi ezt az egészet.

Az itt átélt élményeim mélyen a lelkembe záródtak, olyan ez a hely, mintha a mesék birodalmában járna az ember, fantasztikusan szép! 

Végére értem blogom második részének is, remélem tetszett amit láttál kedves olvasóm, és velem tartasz majd a folytatásban is, hisz van még mit megmutatnom! Köszönöm, hogy velem tartottál, szép napot kívánok neked!