2014. december 21., vasárnap

A Tihanyi-félsziget ahogy én láttam - 2. rész

A Tihanyi-félszigetről írt blogom előző részében igyekeztem inkább a természettel kapcsolatos élményeimet megosztani veletek, most pedig néhány különleges épületet szeretnék bemutatni a saját szemszögemből nézve. 

Ha Tihany nevét meghalljuk, szinte azonnal az apátsági templom jut eszünkbe, hiszen meghatározó szerepet tölt be országunk történelmében, egyházi vonatkozásában is. A 11. században épült eredetileg, de a történelem viharában számos ok miatt sajnos csak az altemplom maradt fent aránylag épségben. A 18. században Wittwer Márton karmelita építész tervei szerint építették újjá barokk stílusban. 
Szent Ányos bencés apátsági templom és kolostor.
A templom középméretű, 46 m hosszú, 16 m széles, tornyainak magassága 34,5 m. Az egyhajós, négy boltszakaszra tagolódó templom-tér erőteljesen megemelt, egyenes záródású, két boltszakaszos szentélybe vezet (alatta található az altemplom).
Szent Ányos bencés apátsági templom és kolostor.
A homlokzati falban két fülkében Szűz Mária és Szent Ányos szobra látható, melyet egy ismeretlen veszprémi kőfaragó készített 1754-ben.
A főoltár.
A főoltár 1757-ben készült el, oszlopai között a rendalapító Szent Benedek (balról, a belső) és Szent Skolasztika, Szent István és Szent László (jobbról, a szélső) életnagyságúnál nagyobb szobraival. Az oltárkép Szent Ányos püspök megdicsőülése. A baldachin tetején az apátság másik védőszentjének, Szűz Máriának a szobra felhőkoszorúban, angyaloktól övezve. A főoltárt Stern János pápai festő aranyozta.
A mennyezeti freskókat  Deák-Ébner Lajos, Lotz Károly és Székely Bertalan készítette.
Székely Bertalan: A négy evangélista
Lotz Károly freskója: Agnus Dei
Deák-Ébner Lajos: Mária mennybemenetele
A templom 12 változatú orgonája 1765-ben készült el, 1933-ban újraépítették. Az orgonaház és az orgonakarzatot lezáró, csipkeszerű rács szobrásza Huber József, festője és aranyozója Codelli József volt. A 15 muzsikáló angyalka pedig egy komplett barokk zenekart jelképez.
Orgonakarzat
Úgy gondolom az apátsági templomról oly sokan írtak már, hogy ennyi ismertető elég is lesz róla. Van azonban Tihanyban egy kevésbé látogatott hely is, mely több figyelmet is megérdemelne! Ezzel folytatom blogomat.

Nem messze az Apátságtól található a Tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely a település hajdani jellegzetes népi építészetét, az itt élő népek életmódját mutatja be. Valamennyi épület az eredeti helyén állva szemlélteti egykori gazdáinak életvitelét és mesterségeikhez kapcsolódó használati tárgyaikat.
A Parasztgazda Háza nádfedeles „lopott” tornácával, apró ablakaival csalogatja befelé a szemlélődött.
Parasztgazda háza.
Parasztgazda háza.
A nyitott fészerben rejlenek az egykori mezőgazdasági eszközök és a fakutya is, valamint itt kapott helyet az istálló és a disznóól is.
Szabadkéményes konyha

A kamra.
Lakószoba
Lakószoba kályhája.
Puritán lakószobája, szabadkéményes konyhája, kamrája, kocsiszíne, istállója és óljai arra utalnak, hogy az itt élők szerény körülmények között élhettek.
Utólagosan beépített, "lopott" veranda. 
A Halászcéh háza arról a nevezetes, hogy a Balaton környékén ez az egyetlen fennmaradt halászcéh ház, amely valaha a Disznósi Társaságé volt. Itt rendezte a céh az összejöveteleket, és itt őrizték a céh jelképeit. A nádfedésű házikó külseje a lenyűgöző tihanyi építkezés stílusának megfelelően, vakolatlan bazalt terméskő falazású, melynek kis ablaka köré fehér keretet meszeltek.
Halászcéh háza.
Különböző hajók.
Látható itt deszkahajó és a lentahajó mellett bödönhajó is, amely egyetlen fatörzsből lett kialakítva.
Füstöskonyha.
Füstöskonyha.
Berendezése egyszerű, a gerendás mennyezetű konyha padkás kemencéjével és a falra lógatott mázas kerámiával rendkívül hangulatos. 
Lakószoba.
Lakószoba.
Bár az itteni Skanzenben "csak" ez a két ház látható, mégis kiérdemli figyelmünket, hisz a múlt értékeit, szokásait mutatja be. Bevallom, én nagyon szeretem az ilyen helyeket!

Következő általam oly szeretett épület szintén az Öreg-Tihany településrészen található meg, ez pedig a Fazekasház épületegyüttes, mely a 19. században épült.
Fazekasház első épülete.
Az első épület falai kőből rakottak, macskalépcsős oromzatú, nyeregtetős fedélszéke nádazott. Hagyományos alaprajzi elrendezésű, szobái pórfödémesek, konyhája szabadkéményes.
Fazekasház másik épülete.
A második épület tornác nélküli, udvari homlokzata meszelt. Utcai homlokzatán egyetlen hatosztatú, ki-be nyíló ablak, fölötte kisméretű padlásszellőző. Alaprajzát tekintve a hagyományos szoba-konyha szoba elrendezésű. Az udvarról a bejárat a konyhába történik, innen nyílik két oldalt a szobák bejárata. Szobái mestergerendásak, pórfödémesek, konyhája szabadkéményes. 

Továbbsétálva az Öreg faluban, akadnak még bőven régi építésű, szépen felújított épületek, ezekből is bemutatnék néhányat. 
Öreg-Tihany: utcakép
Szépen felújított tornácos ház.
Egy patinás, igényesen felújított tornácos ház. Ki ne szeretne egy ilyen helyen megszállni?
Blogom végére értem, igyekeztem választékosan bemutatni mindazon építészeti értékeket, melyekkel Tihanyban találkozhatunk. Természetesen ezeken kívül is akadnak még szép, igényesen felújított, a hagyományokat máig őrző házak, tehát látnivaló bőven akad. Remélem tetszett amit itt láttatok, és ha tehetitek, ti is ellátogattok ide! 

Köszönöm a figyelmeteket, mindenkinek tartalmas, szép napot kívánok!