2014. november 25., kedd

Széchenyi Gyógyfürdő

Akadnak köztetek olyanok - nagyon hálás vagyok érte - akik folyamatosan figyelemmel kísérik blogaimat,  így azt is tudjátok, hogy előszeretettel foglalkozom épületek, intézmények, templomok bemutatásával is. Mostani összeállításom apropóját az adta, hogy egy nagyon kedves barátom itt, Budapesten javíttatta meg "pórul járt" fényképezőgépét, s összekötve a kellemest a hasznossal, tettünk egy nagy sétát a Városligetben is. Így esett utunkba a Széchenyi Gyógyfürdő is, ahol számtalan felvételt készítettünk. Mivel én az elmúlt évek alatt "alig" készítettem erről az épületről képeket, jött az ötlet, hogy a régi fotókat, és az újakat is felhasználva egy blog keretében kicsit beavassalak benneteket is azokba a csodákba, amik ott láthatók.

A Széchenyi Gyógyfürdő olvasataim szerint Budapest és egyben Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, mely Czigler Győző tervei alapján épült és 1913. május 9-én nyitotta meg kapuit a fürdőzők előtt. Mivel látogatottsága már akkor is nagyon nagy volt, 1927-ben bővítésen esett át. Két artézi kútból kapja a meleg vizet, az egyikből 59 a másikból 77 fokos gyógyvíz érkezik a medencékbe és a kádfürdőkbe. 
A fürdő főbejárata.
Az épület küldő szobraival stukkóival most nem kívánok foglalkozni, blogom fő témája a Termál-csarnok. Kívülről nézve az ember nem is gondolná, hogy mi vár rá, ha belép ezen a kapun. Nos hát akkor induljunk el együtt, lépjünk be a csodák birodalmába. 
Triton halászó kentaur szökőkút.
Belépésünkkor szinte azonnal egy különlegesen szép remekmű ragadja magával a tekintetünket, mely Róna János szobrászművész alkotása, címe pedig Triton halászó kentaur. Köszönhetően a 2005-ben végzett felújítási munkálatoknak ismét teljes pompájában láthatjuk és működik is! 
Triton halászó kentaur szökőkút.
A kútszobor 1926-ban készült és háromalakos. Egy kentaur bal kezében egy kisfiút tart, aki éppen pisil. A kentaurtól balra egy vízköpő férfifej látható.
Triton halászó kentaur szökőkút.
A Termálfürdő kupolacsarnoka az egész épületkomplexum legszebb része! Értékes szobrászati és stukkós díszítései mellett legcsodálatosabb és egyben legmeghatározóbb elemei a mozaikképek, melyeket a világhírű Róth Miksa készített. 
A kupola középponti, fő eleme.
A kupola középponti körmezőjében Quadriga fogatán vágtat Helios, a Nap-isten, aki minden élet kútforrása. A kupolaboltozatot négy félköríves ablak világítja meg, a köztük lévő falterületeket az egyiptomi, görög, római, és a keleti fürdőzést példázó figurális mozaik képek díszítik.
Kupolaboltozat alatti rész.
Kupolaboltozat alatti rész.
Kupolaboltozat alatti rész.
Kupolaboltozat alatti rész.
A kupolát négy Pendant-iv tartja, melyeken a hő-, gyógy-, szökő- és ivóforrás szimbolikus képei láthatóak.
Ivóforrás szimbolikus ábrázolása.
Szökőforrás szimbolikus ábrázolása.
Gyógyforrás szimbolikus ábrázolása.
Hőforrás szimbolikus ábrázolása.
A központi csarnok két oldalfalának félköríves felületén az Erő és a Szépség allegorikus alakjai láthatók.
A Szépség allegorikus alakjai.
Az Erő allegorikus alakjai.
A puttókat, oszlopfőket, maszkokat Maróti Géza készítette. Ezekből is mutatnék néhány képet ízelítőül.
Maszk és oszlopfő stukkók.
Maszk és oszlopfő stukkók.
Főbejárat fölötti rész.
Főbejárat fölött rész.
Főbejárat fölötti rész.
Elérkeztem blogom végére, remélem tetszett amit láttatok! Nem titkolom, elsősorban Róth Miksa munkásságát szerettem volna kihangsúlyozni, remélem sokatoknak hangzik ismerősen e név! 

A fürdőnek még bőven akadnak rejtett szépségei, nem adtam fel a reményt, hogy ezeket is le tudom majd egyszer fotózni és nektek is meg tudom mutatni! 
Köszönöm a figyelmeteket, további kellemes időtöltést kívánok mindnyájatoknak, várlak benneteket legközelebb is! 

2014. november 17., hétfő

Svájc, ami mégsem Svájc - 2. rész

Történetem Németországban indult, a Bastei szikláin jártunk, most pedig szeretném nektek bemutatni a cseh oldalon látható Szász-Svájcot is. 
Mint röviden már az előző blogomban is utaltam rá, ezek a különleges képződmények homokkőből képződtek, mely valójában üledékes kőzet. Itt a homokkő képződéséről írtam néhány mondatot, most az összetételéről szeretnék pár gondolatot megosztani veletek. A homokkő a 2,0-0,06 mm szemcseméretű elemekből áll, melyeket kötőanyag ragaszt össze. Leggyakrabban réteges szerkezetet mutatnak, a szín változhat a világos sárgától a vörös árnyalatokon át a zöldes és feketés megjelenésig. A vöröses elszíneződést a vastartalmú elegyrészek okozzák, a sötétszürke, feketés színváltozat a földpátok túlsúlyát jelzik. Elegyrészei elsősorban kvarc, földpát, csillám és kalcit. Kötőanyagai kovasav, dolomit, meszes oldat. Jellemzően rétegezett, de előfordul rétegződés nélkül is. Szász-Svájcban amerre jártam, mindenhol rétegezett változatban láttam. 
S akkor félretéve a talán túl szakmainak tűnő leírásomat, induljatok el velem a Cseh Paradicsomba! 

Reggel jó korán indult el buszunk, hiszen a cseh oldalon egy különleges túra várt ránk. Nem kicsit voltam izgatott, értesüléseim szerint ott "kicsit" minden más, de mégis ugyanaz. Végre megérkeztünk, s nekiindultunk a csodák földjén. 
Szász-Svájc, Csehország
Utunk eleje elég hirtelen emelkedett, de az első sziklacsoport látványa mint könnyű szellő, elfújta a fáradtságunkat. Jellemzően én az indulásnál még az élbolyban voltam, aztán ahogy jöttek a sziklák sorban, úgy maradoztam le folyamatosan. Képtelen voltam betelni a látvánnyal! 
Szász-Svájc, Csehország.
Vegyes erdőben jártunk, a fenyők zöldjében a lombhullató fák aranyra festett levelei még szebbnek tűntek. 
Szász-Svájc, Csehország
Helyenként hatalmas sziklatömbök mentén haladtunk, és elég szépen látható volt a homokkő rétegződés is. Néha meg-megállva a fejemet a levegőbe emelve próbáltam e képződmények gigantikus méretét felmérni, de ez nem mindig sikerült. 
Szász-Svájc, Csehország
Minél tovább haladtunk, annál inkább lelassultam, de ezzel nem voltam egyedül, mint a képen is látható. Kedvenc főnököm kitartóan és hatalmas lelkesedéssel fotózott velem együtt, egy ilyen pillanatban kaptam le őt is.
Szász-Svájc, Csehország
Itt-ott a sziklák szinte majdnem feketék voltak, mint már előrébb is utaltam rá, ezt a jelenséget a földpátnak nevezett nagyobb mennyiségű anyag okozza. A világos, helyenként szinte halvány sárgás sziklatömbök között elég feltűnő jelenségek, s ez egyben megsokszorozza a fantasztikus látványt is! 
Szász-Svájc, Csehország
E helyhez érve szinte földbe gyökeredzett lábbal álltam hosszú ideig még fotózni is elfelejtettem az elém táruló szépségtől. Mindenhol különböző méretű "kavicsok", háttérdíszletként pedig a természet sárgás-barna hátteret készített. Mesés! 
Szász-Svájc, Csehország
Ezen a részen nem csak a rétegződés látható jól, hanem a kovásodás és a dolomit is. Elképesztő, fenséges! Pali kollégám jött a segítségemre, hogy érzékeltetni tudjam felvételemmel a kő hatalmas méretét. Ezúton is köszönöm neki! 
Elég hosszan haladtunk egy darabig aránylag sűrű erdőben aztán egyszer csak ..... 
Szász-Svájc, Csehország
.... kitágult előttünk a horizont és megjelentek a Bastei-nél már jól ismert sziklamasszívumok. Azt gondoltam, nem érhet meglepetés, de nagyot tévedtem, mert ez ........... maga a mennyország! 
Csak álltam bénultan, szemem nem tudott betelni az elém táruló fenséges Tündérországgal. 
Szász-Svájc, Csehország
Mennünk kellene Évikém, hallatszott főnökömtől a hátam mögül, de mindketten csak kattogtattunk tovább, rabul ejtette szemünket és szívünket e hely. 
Szász-Svájc, Csehország
Egy darabig a táskám mélyére kellett rejtenem a gépemet, kissé keskeny nyomtávon és rendkívül meredek helyen vezetett utunk. Ennek ellenére igyekeztem legalább egy kép erejéig ezt is megörökíteni, szédületes jelenség volt! 
Szász-Svájc, Csehország
Hiányozni kezdtek a sziklák, lehajtott fejjel bandukoltam az aranyszínű avarszőnyegben, aztán ismét egy hatalmas masszívum került látószögembe. 
Szász-Svájc, Csehország
Apró porszemnek éreztem magamat e fenséges, tiszteletet parancsoló természeti képződmények mellett, félénken simítottam rajtuk végig. 
Szász-Svájc, Csehország
Damoklész kardja, szokták mondani az olyan jelenségekre (például barlangokban) ahol letört, vagy éppen leváló szikladarab látható szinte az ember feje felett. Nos e helyen is pontosan ez jutott eszembe, még tréfásan meg is jegyeztem, hogy huss, futás innen, de e beszólásomon szinte mindenki nevetett, még én is. Mindenesetre elég ijesztő lehet, mikor egy ilyen vagy ehhez hasonló tömb leszakad. 
Szász-Svájc, Csehország
Egy csodálatos sziklapad-rétegződés, besurranó fényekkel, zöld páfrányokkal díszítve, s mindez vöröslő lombszőnyegen "tálalva", Igazgató Úr kedves mosolyával. Hihetetlenül szép! 
Szász-Svájc, Csehország
Közeledtünk a csúcshoz, egyre izgatottabbá váltam, a szívem is a torkomban dobogott, mert már sejtettem mi vár rám odafent. 
Szász-Svájc, Csehország
Egy különleges építmény a sziklafalban, melynek elég hosszú története van, nem szeretnélek untatni vele benneteket. Jelenleg vendéglátóipari (turistaház és vendéglő) egységgént működik, az ellátáshoz mókás szerkezettel viszik fel az enni-innivalókat. (fotót a kábelek miatt nem készítettem róla) 
Itt fent már várt ránk a cseh ranger kolléga, aki nagyon sok szeretettel és kedves gondolatokkal beszélt nekünk e helyről és a német kollégákkal történő szoros együttműködésükről. 
Szász-Svájc, Csehország
Európa legnagyobb homokkő hídja elképesztő méretben tündököl a csúcsra felérők előtt, itt - nem szégyellem bevallani - már a könnyeimmel is küszködtem. 
Meghajolni Természet Anya előtt és tisztelni az Ő adományait - mindig is ezt vallottam, ez a hivatásom, ennél szebb dolog talán nem is létezik! 

Immár végére értem Szász-Svájcot bemutató blogom második részének is. Igyekeztem úgy bemutatni az általam végigjárt utat, hogy Te, kedves olvasóm is átélhesd ezt a sok szépséget és megértsd az én Természethez fűződő nagy szerelmemet! 
Köszönöm, hogy elkísértetek ezen az úton, szép napot kívánok mindnyájatoknak, remélem legközelebb is velem tartotok!


2014. november 10., hétfő

Svájc, ami mégsem Svájc

Az elmúlt év gyakorlatához hasonlóan idén is részt vettünk egy tanulmányi kiránduláson a nemzeti parkkal, melynek helyszíne az Elbai-homokkőhegységben volt. Maga a hely - a német és a cseh oldalon is - igen furcsa nevet visel, Szász-Svájc, ami valójában mégsem Svájc. S hogy mégis miért ezt a nevet kapta? Ennek magyarázata az, hogy a Svájci-Alpokban hatalmas területen szintén láthatók homokkő sziklák, melyeknek imponáló szépsége magával ragadta az Elba melletti terület felfedezőjének fantáziáját és ez alapján elnevezte a területet Szász-Svájcnak.
Különleges, bizarr formájú, hatalmas "falakat", oszlopokat láthatunk úgy a német, mint a cseh oldalon, és mégis más-más látvány tárul elénk. 
A német és cseh oldalon - mindkettő szász nemzetiségű - a  Nationalparkregion Sachsisch-Böhmische Schweiz - Szász Svájc Nemzeti Park, Németország és Szász-Svájc Nemzeti Park, Csehország - látott bennünket vendégül, s avatott be bennünket a titkok világába. Tekintettel arra, hogy a természetvédelmi terület mindkét országban elég jelentős területet foglal el - határokat nem ismerve - a két nemzeti park között remek összhang alakult ki a terület kezelése és védelme érdekében. 

Mielőtt blogom fő témájára térnék, néhány mondatban szeretném nektek elmondani mi is ez a homokkő. 
A tájat viszonylag kis tengerszint feletti - 500 méter körüli - magassága alapján akár dombságnak is tekinthetnénk, de mivel kis szigetként emelkednek ki ezek a hegységi formát mutató, meredek alakzatok, mégis inkább hegynek nevezném. 
Ahol ma sziklák tornyosulnak, ott egykor tenger zúgott. A lapos öblök homokrétegei kővé tömörültek, a néhol vékony, máshol 50 méternyi vastagságú homokkő kagylók, csigák és egyéb tengeri állatok lenyomatát s hullámok barázdáit őrzi. Mintegy 14 millió évvel később, a földkéreg emelkedésével a tenger visszahúzódott. A homokkő szárazra került, a víz - amely addig építésében segédkezett - rombolni kezdte, e folyamat ma is tart. Az időjárás viszontagságaival szemben kevéssé ellenálló, ennek köszönhető a sziklatömbök rendkívül erős tagoltsága. A csapadékvíz nem csak a sziklák felszínét pusztítja, hanem a kőzet repedésein a mélybe szivárogva azokat oldja, tágítja, ezáltal szinte szabdalja is a kőzettömböket. A sziklák formálásában a szél is közreműködik, mivel az évezredek alatt gömbölyűre koptatta felszínüket. Ebbe a folyamatba az élővilág is bekapcsolódik, mivel a sziklákra telepedő növények, zuzmók, harasztok és az oda látogató molyok, bogarak felpuhítják a kőzet felszínét melyet azután a víz, a jég, a szél tovább pusztít. Ezt a folyamatot eróziónak hívjuk. (infó: a nemzeti parknál látott angol nyelvű tájékoztató)

S akkor következzen a Németországban található területről néhány felvétel. 
Szász-Svájc, Németország
Szász-Svájc, Németország
Szász-Svájc, Németország
A reggelünk elég ködösen indult, ám a bennünket fogadó német ranger kolléga napfényről és szép időről kezdett regélni, s mi bíztunk benne, úgy is lesz.
Szász-Svájc, Németország
Szász-Svájc, Németország
Elérkeztünk a Bastei-nek - magyarul Bástya - nevezett helyre, s bár a köd még mindig tartotta magát, az égen foltokban már kék foltok is megjelentek, majd egyszer csak ugyan még bágyadtan, de a napocska is kezdte megmutatni magát.
A Bastei távolból nézve.
A kilátóból nézve pazarnak tűnt a látvány, már alig vártam, hogy végre ott sétáljak. Részegítően szép látványt nyújtott.
A Bastei hídja.
Valaha a Bastei szikláit fából készült hídon lehetett bejárni, ám egy alapos megfontolás után elkészítették ezt a hidat szintén homokkőből, illeszkedve a kövekhez. Itt még csak kívülről ámultunk szépségén, s sorra készültek fotóink.
A Bastei.
Immár a hídon állva csodálhattam a tekintélyt parancsoló méretű sziklaalakzatokat. Elképesztő érzés volt!
Kilátás a Bastei hídjáról.
A következő sziklacsoport.
A híd hosszan átvezeti a turistákat egyik sziklacsoportról a másikra, közben fenséges kilátást kínálva.
Visszatekintés a hídra.
Hidak, lépcsők sora.
Rengeteg fém híd és lépcsősor segíti az embereket a továbbjutásban. Néha úgy éreztem, szinte a levegőben járok, az elém táruló látványtól sokszor megállásra és fényképezésre kényszerültem, nem tudtam ellenállni a kísértésnek.
Panoráma a sziklacsoportról.
A Bastei hídja.
Aztán egyszer csak olyan helyre kerültem, ahonnan szinte teljesen alulnézetből láthattam a csodálatos homokkő hidat a sziklákkal. Nem tudtam megállni egy közelebbi kép elkészítését sem, íme:
A Bastei hídja.
Panoráma
Olyan érzésem volt, mintha egy hullámvasúton lennék és hol fel, hol le mennék. Nem győztem közben a környezetemben látható csodás sziklákat sem nézni, hát még fotózni. No ez nem panasz ám, mert mesteri volt a fotótémám!
Újabb sziklacsoport.
Sziklacsoport
Tériszonyomat legyőzte a bennem lévő hatalmas kíváncsiság, helyenként merész helyzetből is készítettem képeket, de ki tud ellen állni ennyi szépségnek?
Egy híd a sokból.
Nos erre utaltam pár gondolattal, csak a tér, a fák és a madarak vannak alattunk az ilyen helyeken. Ötletes megoldásnak tartom, így több lehetőség kínálkozik a terep teljesebb felfedezésére is!
A napocska és a felhők játéka a sziklákon.
Különös hátteret szolgáltatott az ég játékos felhőcskéivel, és a napocska küzdelme a köddel. Hosszan elidőztem e helyen, de lassan itteni utam végéhez közeledtem.
Homokkő rétegek.
Ezen a felvételen nagyon jól látható az erózió szinte minden jelensége, ahogy átalakul a kőzet formája.
Panoráma.
A Bastei másik oldalán is különleges, szép sziklaalakzatokat láthatunk, az ősz pedig ecsetjével még aranyszínbe is öltöztette a fákat, mellyel még varázslatosabbá tette a látványt.
Sziklaomlás.
Az erózió hatására helyenként hatalmas tömbökben válnak szét a sziklák. Félelmetes hangja lehet.
Visszatekintés 
Fájó szívvel, de el kellett köszönnöm e gyönyörű helytől, de vigaszt nyújtott az, hogy tudtam, másnap hasonló élmények várnak rám.

Elérkeztem blogom első részének végéhez, remélem Te is élvezted amit itt láttál kedves olvasóm! Bízom benne, hogy a következő részben, melyet a cseh oldalon látottakból készülök összeállítani, ismét megtisztelsz majd figyelmeddel!

Legyen szép, tartalmas napotok, várlak benneteket legközelebb is!