2014. március 29., szombat

A magyar flóra védett különlegességei - 3. rész

Egy újabb fejezetéhez értem a védett növényeket bemutatni kívánó blogsorozatomban. Továbbra is az egyszikűek osztályával fogok foglalkozni, ezen belül pedig a nősziromfélékkel. Mielőtt azonban belekezdenék, szeretnék ismét néhány intelmet elmondani.
  • Sajnos elég sokszor előfordul, hogy hangoskodó, kiabáló társaságokkal találkozom természetjárás közben. Úgy gondolom bárkinek bármi mondanivalója akad egy másik személy részére, mindezt halkan is megteheti. Hangoskodásukkal megzavarják a többi turista békés harmóniáját, nem beszélve az ott élő állatokról. Tudomásul kellene venni, hogy ez nem a megfelelő hely egy ilyen fajta tevékenységre. 
  • Szemetelés! Az örök téma. Unos-untalan elhangzó kérés, hogy vigyük magunkkal haza a hátizsákunkban hozott elemózsia, édesség csomagolóanyagát, hiszen az üres papír, nylon súlya ilyenkor már szinte a nullával egyenlő, helyet sem különösebben igényel. Ennek ellenére egyes emberek mit sem törődve eme intelemmel, ott ejtik ki a kezükből a szemetet, ahol éppen járnak. Érthetetlen, felfoghatatlan számomra ez a hozzáállás. Az ilyen viselkedni képtelen egyéneknek nem igazán van keresnivalójuk a természetben, hiszen semmi tiszteletet nem éreznek iránta. 
Tudom, sokunk mindezekkel tisztában van és helyesen cselekszik, de sajnos egyenlőre még túl nagy számban akadnak olyanok a "másik oldalon", akiknek szemléletváltásra lenne szüksége. S akkor következzenek a "főszereplők", a nősziromfélék.

Nősziromfélék: 

Lágyszárúak, hajtásgumójuk vagy gyöktörzsük és egyetlen porzókörükben 3 porzójuk, valamint alsó-állású magházuk van. Hazánkban 14 fajuk él, s ebből csak 1 nem védett. Ez arányaiban nézve bizony nagyon elszomorító.

Réti kardvirág

Szára 30-90 cm magas, 1-2 cm széles levelei szálasak. Az alsó levél tompa csúcsú. Bíborvörös 2,5-3,5 cm nagyságú virágai a szár csúcsán egy oldalra néző fürtben állnak, számuk ötnél több, sokszor a tízet is meghaladja.
Gladiolus imbricatus - Réti kardvirág
A virág mellett álló hosszabbik buroklevél rövidebb a lepel felénél. 
Gladiolus imbricatus - Réti kardvirág
Hazánkban ritka növény, az Északi-Középhegység hegyi rétjein, kaszálóin, valamint a Bakony és az Alföld északkeleti részének néhány erdejében él. A fotók analógból digitalizált, s anno a Bükkben készültek. 
(Bevallom, nekem ez a kedvenc virágom, hihetetlen szépségével végleg rabul ejtette a szívemet.)

Mocsári kardvirág

30-50 cm (ritkán 90 cm) magas szárú növény. Levelei 0,8-1,5 cm szélesek, szálasak, hosszan hegyesedő csúcsban végződnek. Tölcséres, 3-4 cm nagyságú, bíborpiros virágai a szár csúcsán 2-7-esével, egyoldali füzért alkotnak. A virág mellett álló hosszabbik buroklevél hosszabb a lepel felénél.
Gladiolus palustris - Mocsári kardvirág 
Magyarországon sajnos már csak négy állománya ismert a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon. Számos korábban ismert lelőhelyéről mára teljesen kipusztult. Nevével ellentétben nem mocsarakban, hanem kiszáradó lápréteken, sztyeppréteken, ligetes tölgyesekben él. 
FOKOZOTTAN VÉDETT!

Illír sáfrány

5-12 cm magas hagymagumós növény. Tőálló levelei 4-6 mm szélesek, színükön a főér mellett a levél szélességének közel felét kitevő fehér csíkkal. A lepellevelek rózsaszínes ibolyásak, a külső leplek fonáka halványabb, világos lilás.
Crocus tommasinianus - Illír sáfrány
Ritkán hófehér virágú és sötétebb, egyszínű lepellevelű példányok is találhatók. A háromhasábú bibe hosszabb a három porzónál. 
Crocus tommasinianus - Illír sáfrány 
Hazánkban csupán Tolna megye egyetlen pontján él rontott, fenyőelegyes tölgyesben és feketedió-ültetvényben. 

Apró nőszirom

7-12 (néha 18) cm magas, gyakran kiterjedt sarjtelepekben növő nősziromfaj. Széles-lándzsás, lapos levelei 1-2 cm szélesek, hirtelen csúcsba keskenyedők, sokszor ívesen hajlottak. Rövid szárán magányosan fejlődő, szinte a földön ülőnek látszó virágai roppant változatos színűek.
Iris pumila - Apró nőszirom
Leggyakrabban sötét ibolyásak vagy halványsárgák, ritkábban rózsaszínűek, fehérek, világoskékek vagy éppen tarkák. A külső lepelleveleken világos, fehéres szőröket viselnek.
Iris pumila - Apró nőszirom
A Dunántúli- és az Északi-középhegységben viszonylag gyakori, az Alföldön csak a Mezőföldön találhatók jelentősebb állományai, másutt elég ritka. A felvételeket a Széchenyi-hegyen készítettem, ahol csapadékosabb években akár 15-nél is több színváltozatban találkozhatunk velük. Fantasztikus látványt nyújt, én már többször is végigfotóztam.

Homoki nőszirom

6-15 cm magas, 1-2 virágú hajtást nevelő faj. Tőálló levelei kard alakúak, fűszerűek, rendszerint szürkészöld színűek. Virágjai mindössze fél vagy egy napig nyílnak, halványsárga színűek, a lepellevelek tövükön halvány barnás rajzolatúak. A külső lepelleveleken arany- vagy sötétsárga szőrök találhatók. 
Iris arenaria - Homoki nőszirom
A Dunántúli-középhegységben, a Duna-Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken szórványos, a Nyírségben nagyon ritka. Homokpusztagyepekben, homoki legelőkön, homoki tölgyesekben, dolomitsziklagyepekben, sziklafüves lejtőkön él. A fotót a Budai-hegyekben, dolomitsziklagyepes területen készítettem.

Magyar nőszirom

15-30 cm magas növény. Tőálló levelei közepükön a legszélesebbek, ívesen hajlottak, erősen bordázott erezetűek. Szára hengeres, gyakran tövén elágazik. 2-4 sötét kékeslila, egy-másfél napig nyíló virága laza virágzatot alkot. A buroklevelek sokszor barnás ibolyásak. A külső lepellevelek 4,5-6 cm hosszúak, 2-4 cm szélesek, világoszöld szőröket viselnek.
Iris aphylla - Magyar nőszirom 
Hazánkban csak az Északi-középhegység keleti részén és a Nyírségben fordul elő, száraz füves lejtőkön, sziklai cserjésekben, homoki gyepekben és tölgyesekben él. A felvétel analógból digitalizált és anno az Északi-középhegységben készült. 
FOKOZOTTAN VÉDETT!
 
Tarka nőszirom

30-50 cm magas növény. Szára hengeres, levelei 1-3 cm szélesek, erősen bordázottak, ívesen görbülők. Pontusi-pannon elterjedésű erdősztyeppfaj. 
Iris variegata - Tarka nőszirom
A belső lepellevelek aranysárgák, a külsők fehéres vagy halványsárga alapon barnásan, ibolyásan vagy vörösesen erezettek, rövid, sárgás szőröket viselnek. 
Iris variegata - Tarka nőszirom
Domb- és hegyvidékeken aránylag gyakori faj. Karsztbokorerdőkben, sziklagyepekben, sztyeppréteken, erdőszéleken, nyiladékokban él. 

Fátyolos nőszirom

40-90 cm magasra növő, 9-15 mm széles, a virágzó hajtásnál rövidebb levelű növény. Szára hengeres, 2-4 liláskék virágú. 
Iris spuria - Fátyolos nőszirom
A virágzat buroklevelei és a szárlevelek zöldek. A hosszúkás külső lepellevelek 45-60 mm hosszúak, lilásan erezettek, közepükön sárga sávval, körmük hosszabb, mint a lemezük.

Iris spuria - Fátyolos nőszirom
A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon gyakoribb, a Dunántúl sík- és dombvidékein csupán néhány helyen ismertek élőhelyei. Mocsár-, láp- és szikesedő réteken, sziki tölgyesek tisztásain fordul elő. A felvételeket én is egy kiszáradó lápréten készítettem. 

Szibériai nőszirom

Sűrű sarjtelepeket képző, gyöktörzses faj. Keskeny-szálas levelei 2-8 mm szélesek, jóval rövidebbek a szárnál. 40-90 (néha 110) cm magas, hengeres szárán rendszerint ibolyáskék, ritkábban lila vagy fehér virág fejlődik. 
Iris sibirica - Szibériai nőszirom
A külső lepelcimpák körme kb. fele olyan hosszú, mint a kerek-tojásdad, sötéten erezett csúcsi rész.
Iris sibirica - Szibériai nőszirom
Hazánkban a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és az a Duna-Tisza közén eléggé gyakorinak mondható, a Nyírségben és az Észak-Alföldön ritkább. Lápréteken, nedves kaszálókon, hegyi réteken magassásosokban él. A fotókat a Börzsöny egyik nedves kaszálórétjén készítettem.

Ismét a végére értem egy újabb résznek, s bízva abban, hogy még nem únjátok, a folytatáshoz szeretnélek benneteket invitálni. Azt most nem árulom el, hogy mi lesz a következő e témakörhöz kapcsolódó blogom fő témája, legyen ez meglepetés. 

Hálásan köszönöm a figyelmeteket, remélem akad köztetek olyan, aki rendíthetetlen türelemmel kíséri figyelemmel ezt a sorozatomat és velem tart majd a következő részekben is!

Mindnyájatoknak tartalmas, csodálatos napokat, szép fényeket kívánok!

2014. március 25., kedd

A magyar flóra védett különlegességei - 2 rész.

Mielőtt útjára indítottam ezt a blogsorozatot tudtam, hatalmas anyag feldolgozása vár rám, sok fotóra és leírásra lesz szükségem. No meg türelemre is, hiszen gondosan szétválogatva, témakörökbe csoportosítva talán "könnyebben emészthető" lesz az egész. 

Egy kicsit ismét szólnék néhány szót a Természet védelmében. Varázslatos, védelemre érdemes minden élőlénye, legyen az növény, állat vagy gomba.
  • Sajnos lépten-nyomon azt tapasztalom, hogy az emberek jelentős része még mindig nem érti, vagy csak nem akarja megérteni a probléma súlyosságát. Sokszor találkozom útjaim során olyan egyénekkel, akik meggondolatlanul letépik a vadvirágokat, majd egy idő után ráunva elhajítják. Meg kellene végre már tanulnia mindenkinek, hogy az élményeket a szívünkbe zárva őrizhetjük legjobban. Napjainkban már elég olcsón lehet kapni kompakt gépeket, így akár fotókat is készíthetünk róluk.
  • Másik szintén nagy probléma, hogy sokan letérnek a jelölt turistautakról és - már bocsánat a kifejezésért, de - birka módon közlekedve, mindent eltaposnak. Rengeteg élmény kíséri az utak szélét is, ne térjünk le róluk!
S a néhány intelem után ahogy már előző blogomban is írtam, rátérnék a folytatásra. Az egyszikűek osztályával indítottam, azon belül is a csodabogyó- és amarilliszfélékkel foglalkoztam. A következő család, melynek védett tagjait szeretném most megismertetni veletek, a liliomfélékhez tartozik. 

Liliomfélék:

Hagymás, szárleveles lágyszárúak. Magházuk felső állású, virágaik általában sugarasan szimmetrikusak. Hazánkban 39 faja él s ennek közel fele védett illetve fokozottan védett. Ez arányaiban nézve sajnos nagyon sok, s a nemzetség törékenységére utal. Vigyázzunk rájuk!

Sárga sásliliom

70-100 cm magasra növő, évelő, gyöktörzses növény. Levelei szálasak, 1-2 cm szélesek, tőállók. Látványos, hattagú virágai arany- vagy citromsárgák, kétoldalian szimmetrikusak, nagyok (10 cm). 
Hemerocallus lilio-aspholedus - Sárga sásliliom 
A lepellevelek tövükön összenőttek, a bibe és a 6 porzó ívesen felfelé görbülnek. A laza forgóvirágzatban 4-10 virág fejlődik.
Hemerocallus lilio-asphodelus - Sárga sásliliom
Hazánkban a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon, lápréteken, ligeterdőkben, magaskórós állományokban látható, sajnos nagyon megritkult védett faj.

Fürtös homokliliom

30-80 cm magas, karcsú, végtelenül szép és törékeny növény. Levelei szálasak, 5-7 mm szélesek, kb. 50 cm hosszú, szürkés bevonatú, összegöngyölődöttek. A virágzat rendszerint egyszerű, néha kissé elágazó, 12-40 virágú fürt.
Anthericum liliago - Fürtös homokliliom
A murvalevelek lándzsásak, rövidebbek, mint a kocsányok. A lepellevelek fehérek, tompa csúcsúak, 2-3 mm szélesek, 16-22 mm hosszúak. A porzók 6-10 mm-rel rövidebbek a lepleknél, a bibe felfelé görbül. 
Anthericum liliago - Fürtös homokliliom 
A Dunántúli-középhegység és a Duna-Tisza köze néhány pontján ismertek élőhelyei. A fotókat a Budai-hegyekben található, flórájában rendkívül gazdag Sas-hegyen készítettem.

Egyhajúvirág

4-12 cm magas évelő növény. Levelei - terméséréskor - 13-20 cm hosszúak, 5-35 mm szélesek, csúcsosak, virágzáskor vöröses sötétzöldek, később kivilágosodnak. Magányos tőálló virágának színe sötétlila, rózsaszín, nagyon ritkán fehér.
Bulbocodium vernum - Egyhajúvirág
A szálas-lándzsás lepelcimpák 4-8 mm szélesek, 25-37 mm hosszúak. A lepelcső alul nem forr össze teljesen. A porzók száma 6. Három bibeszála összenőtt,, csak csúcsuk áll szét.
Bulbocodium vernum - Egyhajúvirág

Sajnos hazánkban nagyon megritkult, csak az Alföld néhány pontján találkozhatunk vele. Egykor nyílt homoki tölgyesek tisztásainak növénye volt, ma nálunk ezek helyén, akácosok gyepében él. A felvételt a Turai-legelőn készítettem.
FOKOZOTTAN VÉDETT!

Bunkós hagyma

35-90 cm magas, felálló szárú, hagymás növény. A buroklevél fehér vagy barna, a hagyma tojásdad, sarjhagymákkal körülvett. A levelek 1-7 mm szélesek, 30 cm hosszúak, a szárnál jóval rövidebbek, félig hengeresek. A virágzatot takaró buroklevél 2 tagú, hártyás, röviden kihegyezett.
Allium sphaerocephalon - Bunkós hagyma 
A virágzat 3 cm átmérőjű, gömbös, tömött, benne sarjhagymácskák nincsenek. A virágok kocsánya háromszor olyan hosszú, mint a virág. A lepellevelek 4-5 mm hosszúak, tojásdadok vagy hosszúkásak, tompák, sötétpirosak, zöldes vagy sárgás élűek. A porzók a lepelből kiállnak. 
Allium sphaerocephalon - Bunkós hagyma
Nyílt és száraz gyepekben, bokorerdőkben, homokpusztákon találkozhatunk velük. Aránylag gyakorinak mondható faj. A fotókat a Budaörs fölötti Kopárok vonulatán készítettem, zárt dolomitsziklagyepben.

Kakasmandikó

10-15 cm magasra növő hagymás növény. Általában két rövid nyelű, átellenesen álló, 8-15 cm széles levele fejlődik, melyek szabálytalanul zöld-lilásbarna foltosak. Világos vörösesbarna tőkocsányán magányos, bókoló, bíborpiros virág fejlődik. Lepellevelei 2,5-4 cm hosszúak és 0,5-1 cm szélesek, lándzsásak. Éjjelre és rossz időben összecsukódnak, napsütésben fokozatosan hátracsapódnak. A porzók sötétek, a háromágú bibe fehér.
Erythronium dens-canis - Kakasmandikó
Magyarországon a Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint a Bükkben és a Gömör-tornai-karszton fordul elő. A szakirodalom szerint fehér színben is létezik, de hazánkban még nem találtak.

Turbánliliom

30-100 cm magas, hengeres szárú hagymás évelő növény. Hosszúkás, tojásdad-lándzsás levelei szórt állásúak, az alsók látszólag örvösen állnak. Laza fürtvirágzatában 3-15 bókoló virág található.
Lilium martagon - Turbánliliom 
A virágok vöröses-lila vagy pirosas-bíbor alapszínűek, sötéten pettyezettek. Lepellevelei 3-4 cm hosszú, erősen visszahajló.
Lilium martagon - Turbánliliom 
A Dunántúlon és a Középhegységben viszonylag gyakori, az Alföldnek csak az északkeleti részén fordul elő, igen ritka. Bükkösökben, gyertyános és száraz tölgyesekben, karsztbokorerdőkben, szurdok- és ligeterdőkben, hegyi réteken él. Én a Szénásokon fotóztam. 

Ligeti csillagvirág

8-20 cm magas, általában vörösesbarna tőkocsányú faj. Két gyakran vöröses futtatású tőlevele 1-1,7 cm széles, végük csuklyás. Bimbói sárgás-szürkészöldek. Laza virágzata 4-20 virágú. Lepellevelei 7-12 mm hosszúak, kékek vagy ibolyakékek, tövük legtöbbször jellegzetesen fehér.
Scilla vindobonensis - Ligeti csillagvirág
Hazánkban ez a leggyakoribb csillagvirág. Elsősorban a Duna árterületén és a Dunántúlon fordul elő, itt helyenként tömeges. Ezen kívül még a Tiszántúl néhány pontján él. Főként ligeterdőkben találkozhatunk velük. A fotót a Csepel-szigeten, egy Duna-parti ártéri ligeterdőben készítettem. 

Csilláros sárma

Kis termetű, 8-12 cm magas hagymás. Levelei többnyire 2-4 mm szélesek, hosszabbak a szárnál, színén hosszanti fehér csíkú. A lepellevelek fehérek, hátukon keskeny zöld csíkkal, 15-24 mm hosszúak.
Ornithogalum refractum - Csilláros sárma
A virágzat ernyőszerű fürt, alsó kocsányai kb. egyenlőek a felsőkkel vagy alig hosszabbak, természetesen visszatörnek.
Ornithogalum refractum - Csilláros sárma
Száraz sztyeppréteken találkozhatunk vele, viszonylag gyakori. 

Üstökös sárma 

A levél fonákján nem fut hosszanti fehér csík mint előző fajtársáén, széle pedig rövid, pillás. A levelek 4-6 mm szélesek, szürkészöldek, hamvasak. 
Ornithogalum pannonicum - Üstökös sárma
A virágzat fürt, alsó kocsányai nem hosszabbak a többinél, a murvalevelekkel kb. egyforma hosszúak.
Ornithogalum pannonicum - Üstökös sárma
Száraz sztyeppréteken találkozhatunk vele, de már kevésbé gyakoribb mint a csilláros sárma. A fotót a Budai-hegyekben készítettem.

Nyúlánk sárma

40-100 cm magas faj, 4-6 tőálló, 6-10 mm széles levele van, melyek általában még virágzáskor is szürkészöldek, húsosak. 20-50 virága nyúlánk, bimbós állapotban tömött, nyíláskor laza fürtvirágzatot alkot. 
Ornithogalum pyramidale - Nyúlánk sárma

Lepellevelei elliptikusak, 9-15 mm hosszúak és 3 mm szélesek, fehérek, fonákukon zöld hosszanti csíkkal. Murvalevelei 10-20 mm-esek, a felálló kocsányok 2-5 cm hosszúak. 
Ornithogalum pyramidale - Nyúlánk sárma
Viszonylag gyakori faj. Szántóföldek szélein, sztyeppréteken, legelőkön, utak, vasutak melletti füves mezsgyéken, száraz gyepekben találkozhatunk velük. A felvételek a Budaörsi Kopárok száraz lejtősztyeppjén készültek.

Gömbtermésű sárma

A legmagasabb, legkarcsúbb sármaféle. Termete 60-110 cm, 5-6 tőálló levele szálas, 2-10 mm széles, virágzás idején általában már elszáradnak. Eleinte tömött, később erősen megnyúló fürtvirágzatában 30-60, sárgászöld vagy szennyes-fehér hattagú virág fejlődik.
Ornithogalum sphaerocarpum - Gömbtermésű sárma
A lepellevelek lándzsásak, 6-10 mm hosszúak, fonákukon zöld csíkkal. Toktermései gömbösek vagy tojásdadok, 8-10 mm-esek, kocsányaik virágzás után megnyúlnak és a virágzati tengelyhez simulnak. 
Ornithogalum sphaerocarpum - Gömbtermésű sárma
Hazánkban csak a Dunántúlon - annak is elsősorban déli részén - megtalálható atlanti-szubmediterrán elterjedésű, ritka faja. Gyertyános-tölgyesekben, karsztbokorerdőkben és száraz lejtőkön érzi jól magát. 

Ismét elérkeztem összeállításom végéhez, remélem tetszeni fog majd amit láttok. Természetesen a fenti fajokon kívül még léteznek védett liliomfajok, de eddig sajnos még nekem sem sikerült találkoznom velük. Kitartó türelemmel folytatom e faj kutatását is, s ha rábukkanok valami újdonságra, veletek is meg fogom osztani.

Köszönöm a figyelmeteket, remélem velem tartotok a következő részben is, ahol a nősziromfélékkel kívánok foglalkozni! 

Mindenkinek tartalmas, élményekben gazdag, szép napot kívánok!

2014. március 22., szombat

Ybl év 2014. - Szent István-bazilika

Mint előző (lásd: Ybl év 2014 - Danubius-kút) blogomban is említettem, idén a külföldön is méltán elismert építészünk, Ybl Miklós születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. Az Ybl-társaság számtalan programmal jelentkezett eme jelentős esemény apropóján, így én is arra az elhatározásra jutottam, amit tudok saját szememmel is megnézek, fotókat, majd blogokat készítek. Első összeállításom egy sok mindent átélt csodálatos szökőkútról szólt, igazán egyszerű dolgom volt vele. 
A Bazilika? Hát elég nagy falat, de hálás, szép feladat. Akadtak már régebbről is fotóim az épületről, azonban ezekkel nem igazán voltam elégedett, eléggé hiányosak is voltak, nem ártott volna az egészet újrafotózni. A tervet elhatározás követte, s egy szép, napsütéses napon kora délelőtt útnak is indultam hűséges társammal, a fényképezőgépemmel. Maga az épület méreteire nézve eléggé monumentális, a fényviszonyok alakulása miatt a külső fotózásra elég sok időre volt szükségem. Teltek-múltak az órák, de lassanként összeállni látszottak a felvételek. Minden kitartásom és türelmem ellenére még így is születtek sötétebb, árnyékosabb képek, de muszáj volt kompromisszumot kötnöm magammal - 2-3 felvétel kedvéért nem jöhetek vissza külön - lesz, ami lesz. Mindezt persze nem panaszként mondom, hiszen valójában az egész fotózást rendkívül élveztem! 

A bazilika építéséről

A templom építésének terve már a 18-19. század fordulóján felmerült. A 19. század közepén az akkor még fallal körülvett Belváros peremén új település létesült, melyet II. Lipót császár koronázásának emlékére Lipótvárosnak neveztek el. Itt épült 1817-ben a mai Bazilika helyén egy ideiglenes plébániatemplom

Pest város tanácsa 1845-ben megbízást adott Hild Józsefnek - szintén nagyon jó nevű építész - egy végleges, hatalmas, kupolás templom megtervezésére. E szándék megvalósulását az is elősegítette, hogy a magyar szabadságharc pest-budai eseményei során 1849-ben a régi épület súlyos károkat szenvedett. Az Esztergomi Érsekség hozzájárult az épület lebontásához. Az új templom alapkövét 1851. október 4-én helyezték el. Hild kilencosztású, centrális templomteret tervezett, melyet a művészettörténet "a római Szent Péter-bazilika, a genovai Santa Maria di Carignano, valamint a párizsi Invalidusok temploma méltó folytatásának tart".  Hild épülete külső megjelenésében a klasszicizmus stílusjegyeit képviselte volna. 
Első lépésben a szentély mögötti félkör alakú sekrestye-kápolna készült el 1860-ban, melyet ideiglenes plébániatemplomként használtak. 

Hild József váratlan halálát követően 1867-ben Ybl Miklóst bízták meg a munkálatok folytatásával. Ő azonnal észrevételezte a tervezés és a kivitelezés bizonyos hiányosságait. Meglátását igazolta, hogy 1868. január 21-én a középkupola egyik pillére összeroskadt és az építmény beomlott. Ybl a legnagyobb körültekintéssel módosította az eredeti tervet és a templomot saját belátása szerint a neoreneszánsz változatos stíluselemeivel gazdagította. Az anyagi gondok és Ybl Miklós 1891-ben bekövetkezett halála miatt az építmény nem készült el a tervezett időpontra, 1896-ra, a honfoglalás 100 éves jubileumára.

A főváros Kauser Józsefet jelölte ki a hátralévő munkálatok befejezésére. Kitűnő felkészültségű műépítész volt, aki mielőtt hozzáfogott volna a templom díszítőelemeinek és berendezési tárgyainak tervezéséhez, hathetes tanulmányutat tett Itáliában, különböző reneszánsz építészeti motívumok gyűjtése céljából. Ott szerzett tapasztalatai alapján a belső falfelületeket műmárvánnyal, az oltárokat pedig sokszínű, mintegy harmincféle nemes márvánnyal burkolta. A mennyezetet díszítő képi ábrázolások tartóssága céljából freskó és szekkó helyett üvegmozaikot alkalmazott. Ezek közül a nagyobb és igényesebb műveket a velencei Salviati e Jesurum műhellyel, a kisebbeket pedig a pesti Róth Miksa cégével kiviteleztette.

A millenniumi ünnepségek után döntő jelentőségű esemény történt a Bazilika életében. A plébániatemplom ugyanis a Habsburg-ház iránti tiszteletből eredetileg Ausztria védőszentjének, Szent Lipótnak a nevét viselte volna. A nagy műveltségű és hazafias érzelmű plébános, Lollok Lénárd azonban az Esztergomi Érsekségtől engedélyt kért a templom "titulusának" (védőszentjéről nyert nevének) megváltoztatására. Ennek eredményeként 1897-ben az Érseki Főhatóság az épülő Bazilikát hivatalosan "Szent István apostoli király oltalmába" helyezte. 

Az 1905-ben elkészült templomot, melyet a hívők már ekkor "bazilikának" neveztek, Kohl Medárd esztergomi segédpüspök szentelte fel november 9. és 15. között. Szent Erzsébet ünnepén (nov. 19.), az első szentmise bemutatásakor adták át a hívő közösségnek. 
A zárókő elhelyezésekor 1906. december 8-án az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, I. Ferenc József is megjelent.

1931-ben XI. Pius pápa, István király fia, Szent Imre herceg halálának 900. jubileumi évében a "basilica minor" rangra emelte. A bazilika szó nem stiláris meghatározás, hanem sajátos rang, amelyet minden esetben az Apostoli Szentszék adományoz az arra méltó templomoknak. 

A bazilika ahogy én láttam

A Szent István-bazilika a kupolája 96 méter magas, Budapest legnagyobb, az ország második legnagyobb temploma. Hatalmas méreteivel elkápráztatja a látogatókat és tiszteletet parancsol. Hossza 86 méter, szélessége 55 méter, a tornyok magassága 80 méter.
Az épület homlokzati része a Szent István térről nézve.
Az épület görögkereszt alaprajzú, széles homlokzatával a Szent István térre néz, délkeleti és északkeleti sarkán egy-egy toronnyal. A tornyok szoborfülkéiben a négy nyugati egyházatya szobrát láthatjuk: Szent Ambrust, Szent Gergelyt, Szent Jeromost és Szent Ágostont, melyek Fessler Leó alkotásai. 
Szent Ambrus szobra.
Szent Gellért szobra.
Szent Jeromos szobra.
Szent Ágoston szobra. 
Az impozáns méretű timpanonban - patrona hungariae - magyar szentek hódolnak Magyarok Nagyasszonya előtt. Középen Szűz Mária látható a kisded Jézussal, mellette Szent István koronával a fején és Szent Lipót a korábbi lipótvárosi templommal a kezében. 
A timpanon alatti frízben Jézus szavait olvashatjuk: "Ego sum via, veritas et vita" - "Én vagyok az út, az igazság és az élet".
A timpanon a frízzel.
A nagykupola hatalmas, 12 üvegablakkal áttört tamburon nyugszik, melynek négy sarkán egy-egy előreugró szoborfülke látható a négy evangélista szobrával: János, Lukács, Márk és Máté, melyeket szintén Fessler Leó készített.
János evangélista szobra.
Lukács evangélista szobra.
Márk evangélista szobra.
Máté evangélista szobra.
A kőkorlátos kilátó fölött a tambur összeszűkül. A tojásdad alakú, vörösrézzel fedett nagykupola díszes lanternában végződik.
A kupola teteje. 
Az épület déli oldalán Angyalalakokat láthatunk, ezek is Fessler Leó alkotásai.
Angyalalak
Angyalalak
A Bajcsy-Zsilinszky út felől szép látvány a hatalmas, félkőrös szentély, melynek mellvédjén a 12 apostol szobra látható: Simon, András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, ifj. Jakab, Tádé, Karióti Júdás és Simon. (Mindegyikről készítettem fotót, de ide most terjedelmi okok miatt nem tettem fel.) 
A Bajcsy-Zsilinszky út felől, a félkör alakú szentély és a 12 apostol. 
A bazilika főbejárata csak különleges eseményekkor van nyitva. A kapun a 12 apostol látható.

A mellékoltárok

Belépve a kapun lélegzet elállító látvány tárul elénk. Kitágul a tér, rövid időre megállásra készteti az embert. S akkor induljunk el ebben a csodavilágban. 
Először a Szent Cecília-oltárt láthatjuk. Az oltárképet, mely az egyházzene védőszentjét, az orgonáló Szent Cecíliát ábrázolja, Nádler Róbert festette. A kép fölött az Atyaistent ábrázoló festmény zárja az oltár kompozícióját, mely Aggházi Gyula műve. 
Szent Cecília-oltár
Továbbhaladva a jobb oldalon a Nagyboldogasszony-oltár látható. Az oltárképet Benczúr Gyula festette, melyen szent királyunk, István halála előtt felajánlja a Szent Koronát a Jézust ölében tartó Szűz Máriának. Az oltárépítmény fülkéit az 1930-as évek végén márványszoborral díszítették, amelyek Boldogfai Farkas Sándor Szent Imrét (István király fiatalon elhunyt trónörökösét) és Ohmann Béla Szent Margitot (IV. Béla leányát) ábrázoló alkotása.
Nagyboldogasszony-oltár.
Folytatva sétánkat a jobb oldalon láthatjuk még a Szent Imre-oltárt. Szent Imre tiszteletére egy szerényebb, kisebb méretű oltárt állítottak. Id. Vastagh György festménye Imre herceg legendájának azt a jelenetét ábrázolja, amikor az ifjú a veszprémi Szent György egyház "Boldogasszony-oltára előtt szüzességi fogadalmat tesz". Az oltáron helyezték el Imre herceg édesanyjának, István király hitvesének, Boldog Gizellának a csontereklyéjét
Szent Imre-oltár. 
S akkor térjünk át a baloldalra, ahol elsőként a Szent Adalbert-oltárt láthatjuk. A vértanúhalált halt Szent Adalbert prágai püspök tiszteletére emelték. A történelmi hagyományok szerint ő bérmálta meg Szent István királyt. Adalbertet - hittérítő tevékenységének emlékét megőrizve - az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye védőszentjeként tiszteli. A képet Roskovics Ignác festette.
Szent Adalbert-oltár
 A Nagyboldogasszony-oltárral szemben láthatjuk a Szent Kereszt-oltárt, Stetka Gyulának a keresztfán függő Megváltót ábrázoló nagyméretű festményével. Az oltárfülkékbe csak a templom felszentelése után helyezték el Stróbl Alajos két fehér márványból faragott művét, az Assisi Szent Ferenc- és a Szent Lajos-szobrot. Az oltár tabernákulumjának ajtaja ifj. Herpka György alkotása, mely két bibliai fát ábrázol, a jó és a gonosz tudásfáját, melynek gyümölcse felé nyúl a paradicsomi Éva, és a Kereszt fáját, amelyről a halott Jézus megváltó testét emelik le. 
Szent Kereszt-oltár
Elérkeztünk az utolsó mellékoltárhoz. A Szent József-oltár a többi mellékoltárnál gazdagabb ornamentikával készült. A festményt Feszty Árpád festette, akinek európai hírű körképét - a Magyarok honfoglalását - Ópusztaszeren tekinthetjük meg. A háromosztatú képen Szent Péter és Pál apostol között látható a gyermek Jézust oktató nevelőatya, Szent József alakja.
Szent József-oltár. 

Dongaboltozatok

A mennyezeti díszítéseket mind a a fő-, mind a kereszthajók dongaboltozatán Lotz Károly készítette. A Nagyboldogasszony-oltárnál a Jairus leányát feltámasztó Krisztus csodája szerepel, Nagy Szent Albert és Szent Anzeln ábrázolása között.
Krisztus csodája.
A Szent Kereszt-oltárnál az Evangéliumot hirdető Jézus mozaikja kapott helyet, két szélén Nazianzi Szent Gergely és Nagy Szent Vazul figurájával.
Evangéliumot hirdető Jézus.

Középkupola

A nyolc ablakkal megvilágított és tizenhat mezőre osztott "kupola-égboltozat" közepén, felhőkön áll a mindeneket teremtő Atyaisten. Az égi szférában hatszárnyú szeráfok lebegnek, majd a széles körmezőben az Ószövetség hét prófétája veszi körül Jézus Krisztust és előfutárát, Keresztelő Szent Jánost. A legalsó mezőben angyalok tartják kezükben a felettük ábrázolt szentek nevét jelölő táblákat. Mindezeket Lotz Károly tervezte és készítette.
A kupola-égboltozat. 
A kupola-égboltozat, alatta a négy evangélista. 
A Bazilika kupolát tartó pillérkötegein alakították ki a nemzet szentjeinek további, kultuszhelyeit. Így került ide Szent Gellért szobra. Ő Velence szülötte, aki Imrét, István király fiát, a reménybeli trónörököst nevelte. Stróbl Alajos fehér márványból mintázta meg a Szent nevelőt és neveltjét, a herceget. Gellért-püspök 1046-ban halt vértanúhalált a később róla elnevezett Kelen-hegyen. 
Szent Gellért és Imre herceg. 
Az északnyugati fülkében nyert elhelyezést Árpád-házi Szent Erzsébet szobra. II. Endre király és Merániai Gertrúd leánya a tevékeny felebaráti szeretet kiemelkedő szentje, akit mint Wartburg várának asszonyát, Európa népei Thüringiai Erzsébetként ismernek. Senyei Károly őt és egy alamizsnára szoruló kisfiút ábrázolt lírai vételű szobrán.
Árpád-házi Szent Erzsébet és az alamizsnára szoruló kisfiú szobra.
Az orgonát a pécsi Angster József és Fia Orgonaépítő Vállalat készítette 1903-ban 3 manuállal, 65 regiszterrel, később ugyancsak Angster 76 regiszteresre bővítette, majd Rieger Ottó 1938-ban 79 regiszteresre. 1993-as felújítása óta 4 manuálos, 93 regiszteres.
A 4 manuálos, 93 regiszteres orgona. 

A Bazilika szentélye

A szentély félkupolájának osztott mezőiben Benczúr Gyula mozaikjai láthatók a szentmise allegorikus ábrázolásával. 
A párkány fölötti képmezőben aranyozott betűkkel felírt latin nyelvű fohász olvasható: "S REX STEPHANAE INTERCEDE PRO NOBIS APUD REGEM SAECULORUM" - "Szent István király járj közben értünk az Örökkévalóság Királyánál".
A párkány alatt nyert elhelyezést Mayer Ede dombormű-sorozata: Szent István győzelme a pogány Koppány vezér felett, Asztrik apát átadja a pápától hozott koronát, A Magyar Szent Korona megdicsőülése, A Pannonhalmi Főapátság alapítása, Szent István átadja Imre hercegnek az Intelmek könyvét.
A szentély a főoltárral. Mivel húshagyó kedd után jártam a Bazilikában, az oltár a katolikus liturgiának megfelelően takarásban volt. 
Figyelemre méltó még a szentély baldachinos főpapi széke, amelyben 1991. évi apostoli látogatása alkalmával II. János Pál is helyet foglalt.
A baldachinos főpapi szék.
Az északi oldalon, a szentély mellett juthatunk a Szent Jobb őrzési helyeként ismert oldalkápolnába, melyben az ereklyén kívül kicsiny orgona, oltár és kb. 50 ülőhely található. 
Az ereklyét őrző oldalkápolna.
Szent Jobb

A király halála után holtteste Székesfehérváron volt felravatalozva, de az ottani papok a trónviszályok miatt féltették, ezért a holttestet az altemplomba vitték. Jobb kezét levágták mert már akkor is különleges erőt tulajdonítottak neki. A kincstár őrzője, Merkúr eltulajdonította az ereklyét, de László király visszaszerezte. A törökdúlás idején ismét eltűnt, Boszniába, majd Dubrovnikba került, itt talált rá Mária Terézia, s utasítást adott augusztus 20-ának, Szent István napjának megünneplésére. A II. világháborúban ismét eltűnt, egy salzburgi bányában rejtették el. Itt találták meg az amerikai katonák, akik 1945-ben visszaadták. A Bazilika kápolnájában 1971. óta őrzik.
Szent Jobb.
Kissé hosszúra sikeredett ez a blogom, de nem volt szívem ketté bontani, mert úgy éreztem, ezt csak így, együtt lehet bemutatni. 

Köszönettel tartozom Dr. Farkas Attila Úrnak és volt kollégámnak, Angyal Géza építészmérnöknek a szakmai segítségben! Nélkülük nem sikerült volna így összeállítanom egy ekkora volumenű anyagot. 

Remélem legközelebb is velem tartotok, hisz még bőven lesz téma az Ybl évben! Köszönöm a figyelmeteket, mindenkinek szép, tartalmas napot kívánok!