2013. augusztus 18., vasárnap

Pannonhalmi Bencés Apátság


Évekkel ezelőtt, még az analóg gépemmel a nyakamban jártam először a Dohány utcai Zsinagógában. Történt ez anno a Múzeumok éjszakája keretében, éjjel - a Zsinagóga akkor nyitott meg először ilyen formában nyilvánosan a nagyközönség előtt - , több órás sorbaállás eredményeként. 
Amikor beléptem, még levegőt is elfelejtettem venni a rám táruló látványtól. Bevallom, sok szépet hallottam már erről az épületről, de a hallottak eltörpültek amellett, ami ott várt rám s a többi látogatóra is.

Teltek-múltak az évek, s megszületett bennem a döntés: meg kellene ismételnem ezt a látogatást! Immáron digitális géppel felszerelkezve indultam el. Örültem, hogy végre korlátlan mennyiségű felvételt készíthetek, s ráérek otthon kiválogatni a jobb képeket. (Sajnos az analóg üzemmód egyik hátránya a filmkockák véges mennyisége, s nem kevésbé a jó minőségű filmek ára volt.)

Az emlékek mélyen belém vésődtek, de belépve ismét hatalmába kerített egy különös érzés, talán varázslatnak is nevezhetném. Némán álltam, itta a szemem a látványt, s miután "felocsúdva magamhoz tértem", végre elővettem a gépemet és még a külvilágról is elfeledkezve, hatalmas örömmel a szívemben, elkezdtem fotózni. Észre sem vettem, mennyi képet készítettem, csak hazaérve döbbentem meg. Mennyi? Többször is megnéztem a fotók számát és bénultan ültem, magam elé révedve: lehet, hogy kicsit túlzásba estem? Több mint száz fotó volt a memória kártyámon! Ez döbbenet

S akkor most néhány fotó erről a csodálatos épületről.


A mór stílusú Zsinagóga Ludwig Förster, német építész tervei alapján épült. Ősi előírások szablyák meg a zsinagógák építőmunkáját. A homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie. Ezért látható egy kisebb törésvonal a Dohány utcai Zsinagóga bejáratánál.
A zsinagóga előterében található a Siratófal. Itt azoknak a nevét helyezik el, akik meghaltak.

Belépve a templomba, lélegzetelállító látvány fogadja az ide érkezőt! 

Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. Itt helyezkedik el a frigyszekrény, melyben az ősi tóratekercset tárolják. A frigyszekrényt bársony kárpit takarja, csak szertartások idején nyitják ki. 

A szentély feletti kupola.
A Tóra tartó és az egyik trónus. 
Az egyik szószék. 
A Zsinagóga belsejében jellemzően fogazott fadíszítést láthatunk. 
 
Csodálatos a bejárati része is!
S akkor tekintsünk vissza még egyszer! Ez az a látvány, ami szinte még a lélegzetemet is elállította!  
Igazából véve nem is tudom mit mondjak így, a blogom végéhez érve. Talán azt, hogy gyönyörű ez a hely? Ezt döntsétek el ti!

Legyen szép a napotok!

2013. augusztus 6., kedd

Mecseki nyílt dolomitsziklagyep.


Mikor azt a szót hallom sziklagyep, rögtön egy fantasztikus, vegetáció dús élőhelyre gondolok, s ez valóban így is van. Mint már írtam erről a témáról, ezeken az élőhelyeken az alapkőzetek - mészkő, dolomit, vulkanikus - tetején nem tud vastag talajtakaró kialakulni, nem képes víz tárolására, a csapadék lefolyik, a talaj pedig ezáltal még jobban elvékonyodik. Emiatt az itt élő növényeknek szárazságtűrőnek kell lenniük, melyet többféleképpen tudnak elérni: gyökérzet megnyúlása, levelek húsosak a víz tárolásához, vagy éppen nagyon aprók a kevesebb párologtatás érdekében és még sorolhatnám. Különlegesek, rendkívül értékesek, fantasztikusak!
Nem szeretnélek benneteket untatni, de blogom pontosan ilyen élőhelyekről szól, úgy gondolom nem ártott néhány szóval ecsetelni.

Mecseki tartózkodásom egyik napján is egy ilyen csodálatos helyen jártam. Természetesen nem csak magáról az élőhelyről, hanem a környezetéről is szeretnék veletek néhány gondolatomat megosztani.

Miután szálláshelyem Pécsett volt, innen indultam felfelé a hegyre a jelzett turistaúton. Sajnos az ilyen utak sokszor vezetnek aszfaltozott úton, járdán, mint ez is. Nem igazán szeretem, az aszfaltozás "megöli" a lábat, jobb az erdőben menni. No de ez nem kívánságműsor, ez a valóságshow. Felérve a Dömörkapu nevű részhez rögtön a Vadaspark táblája csalogatott belépésre, de én erősen ellenálltam neki, hisz nem erre készültem.
Tovább haladva elértem a Flóra pihenőhöz vezető elágazáshoz. Nagyon sok szépet hallottam már erről a helyről - s bár jelzett turistaút nem vezet hozzá - lábaim akaratlanul is arrafelé vették az irányt. Az ami ott tárult a elém, maga a tökéletes gyönyörűség! Biztos álmodom, vagy talán a mennyországba értem? A gondolataim hatalmas iramban kerengtek, a szemem itta a látványt, a szívemben pedig valami különös melegség támadt az elém táruló látványtól. Különleges, eddig sosem látott növényekkel is találkoztam, nem győztem fotózni. Ki fogtok nevetni, de mint egy megkergült lepke, úgy mentem egyik virágtól a másikig, csak én nem a felkínált nektárt kerestem. 
A Bertalan szikla fölötti Flóra-pihenő. 
A Dömörkaputól nem messze található Bertalan-sziklánál először Zellerin Mátyás készíttetett fapavilont 1891-ben, ahonnét megragadóan szép kilátás volt a bányatelepre. Később a Mecsek Egyesületnek ajándékozta, 1909-ben egy vihar ledöntötte a pavilont. 1911-ben Hamerli József és családja adományának köszönhetően építették át kilátónak, édesanyja emlékére  Flóra-pihenőnek nevezték el. 1984-ben felújításra került, majd pár éve ismét megújult.
A valamikori külszíni fejtés, mögötte a bányatelep és a kiszolgáló épületek.
Bevallom engem ez a látvány kissé magával ragadott, egyben meg is rázott. Tájsebként éktelenkedik, de mégis szép, ez jut róla eszembe.
Amerre a szem ellát, mindenhol Orlay turbolyák. Soha nem láttam még ennyit egy helyen, egyszerűen fantasztikus látvány volt.

A turbolyák között hatalmas mennyiségben találtam borzas szulákot is. Ez egy védett virág, s ott ahol eddig jártam, csak szálanként találtam meg. 
Ezen a helyen már látszik, ahogy záródik a sziklagyep. Megjelentek a molyhos tölgyesek, melyeket itt az olasz tölgy képvisel.
A mecseki sziklagyepek egyik talán legszebb jellegzetessége a mecseki varjúháj karcsú, szép virágzata.
Igazi sziklagyep lakó az ereszes hagyma. Bájos kis hobó!
A legnagyobb meglepetés s egyben öröm is akkor ért, mikor ráleltem a baranyai peremizs különlegesen szép virágjaira.
Rengeteg időt töltöttem el a Flóra-pihenőnél, szinte megrészegültem attól amit ott láttam, ám tovább kellett mennem, hiszen még elég hosszú út állt előttem. Nehéz szívvel, de végre elindultam.
Utam a Nyugat-Mecsekben oly jellemző kőfolyásos, helyenként a látvány miatt megállásra kényszerítő helyeken vezetett.
Igazán szép, vadregényes útvonal ez, nagyon tetszett.
Ismét egy számomra eddig ismeretlen kis virágra leltem, a kosborképű veronikára. A többi veronikához képest ez szokatlanul nyúlánk.
A Misina tetőn található sípálya vadvirágos rétté változik nyárra. Meseszép!
A Rotary-sétány egy körút, én csak érintettem ezt a részét.
Megérkeztem a Kis-Tubesre. Mint a fotón is látható, itt is mindenhol Orlay turbolyák nyíltak.
Itt már tengerszint feletti 575 méter magason jártam. A fotón látható Kis-Tubes kilátó 1959-ben épült Kiss Tibor tervei alapján, a Pécs Város Idegenforgalmi Hivatal megbízásából. Nekem első látásra kicsit furcsának tűnt ez a jelentős részben vasbeton készítésű építmény, de felmenve rá megbékéltem az onnan elém táruló kilátástól.
Panoráma a Kis-Tubes kilátóról.
Innen végre a Misina tetőn álló TV-toronyról is tudtam fotót készíteni. S ha alaposan megnézitek a képet láthatjátok azt is, milyen pazar út vezet ide.
A kilátón nekem újdonságként ható, megmagasított háttámlás padok lettek elhelyezve. Ezen elücsörögve majszoltam el a szendvicsemet, miközben élveztem az elém táruló panorámát is. Emlékezetes egy étkezés maradt ez számomra. Egy frissítő ital elfogyasztása után azonban ismét útnak indultam végcélom, a Tubes felé.
A János-kilátó a Tubesen.
Megérkeztem a Tubesre, mely már 611 m magasan található. Az első kilátó 1910-ben épült Rauch János tervei alapján, a helyszínen bányászott terméskőből, a Mecsek Egyesület megbízásában. Mellette épült fel a Dunántúli Vízügyi Igazgatóság rádióállomása, s egy katonai állomás is, ami bizony az akkori gondolkodás miatt nem tűnt éppen túl szerencsésnek. Nehogy titkait kifürkésszék, a katonai torony építésekor, 1981-ben a kilátót lerombolták.
Tíz év után csillant fel a remény egy új kilátó építésére. Alapkövét 1995-ben rakták le, átadására 2001. szeptember 15-én került sor. Tökéletes panorámát élvezhetünk a 22 méter magas építmény tetejéről.
Kilátás Orfű felé.
Innen már visszafelé indultam Pécs irányába. Szép út volt, teleszippantottam magamat virágillattal, feltöltődtem csodás élményekkel.
A Lapishoz érve egy ötletesen megformált emlékmű fogadja az ide érkezőket. A Mecsekben található összes kőzet megtalálható benne.

Utam végére érkeztem, ismét aszfaltozás Pécsig. Menet közben bőven volt időm elmerengeni a látottakon, az átélt élményeken. Nem tudnám megbocsájtani magamnak, ha ezt a vonulatot kihagytam volna! Minden ami itt fellelhető, tökéletes kényeztetés volt a lelkemnek, hálásan köszönöm a Mecseknek!

Remélem nektek is tetszett amit láttatok, sok szeretettel várlak benneteket a következő blogomban!
Köszönöm a figyelmeteket, legyen szép a napotok!