2013. október 4., péntek

Gondolatok a Szigetközről

Egy kedves meghívásnak köszönhetően részese lehettem a Vad Szigetköz című természetfilm megtekintésének. Mosonyi Szabolcs neve már nem volt ismeretlen előttem, hiszen a Vad Magyarország című természetfilm készítésének is aktív résztvevője volt. Bevallom, nagyon izgatottan vártam a filmet, kíváncsi voltam, vajon Ő hogy látja és mutatja be e szívemnek oly kedves tájat?
Aztán elindult a vetítés, s én szinte megrészegülten élveztem minden pillanatát! Olyan dolgokat is megmutat a közönségének, melyeket a mindennapi emberek talán nem is láthatnak. 

Ahogy a hamvas rétihéják "lejtik" násztáncukat az égen, soha nem fogom már elfelejteni! Két pompás ragadozómadár szinte keringőt jár a fellegekben, ez hatalmas élmény lehet élőben. S mikor a kontyos récék leúsznak a Duna medrének az aljáig táplálékért, vagy amikor a bütykös hattyú pár elegánsan, nyakát kinyújtva keresi vízalatti élelmét, mind-mind felejthetetlen látványt nyújtott. A kerceréce udvarlási szertartása - a fejét módszeresen hátracsapja - , a vízicsibe csintalan szófogadatlansága, a búbos vöcsök haragja - teljesen felborzolja a búbján lévő tollazatát - , vagy a küszvágó csér csavart testű vízbezuhanása - lecsap a halakra -, elképesztő jelenetek! A szürke gémekről soha nem gondoltam volna, hogy ínséges időkben verekszenek a halakért. Mindez megdöbbentett, békésebb madárnak ismertem eddig. 
Egy hódvár bekamerázása nem lehet egyszerű dolog, ebben a filmben végignézhetjük egy dinasztia felnövését, szokásaikat és még sorolhatnám, de mindezt látni kell!

Bevallom, néha a könnyeimmel is küszködtem egy-egy jelenetnél. Annyi szép mozzanat van benne, s oly jó a narrátor is - Szersén Gyula - , teljesen a hatása alá kerültem! 

S akkor most következzen - a film apropóján - a Szigetköz ahogy én látom.


Európa legnagyobb hordalékkúpján helyezkedik el, az Öreg-Duna és a Mosoni-Dunaág között, területe 375 négyzetkilométer. Kialakulását a folyó által lerakódott hordalék által képződött zátonyok segítették. Azokon a részeken, ahol a növényzet meg tudott telepedni a zátonyokon, szigetek képződtek, melyek a folyó medrét ágakra szabdalták. A folyót a saját maga által épített akadályok új medrek kialakítására késztették, s ezáltal egy egyre nagyobb területre kiterjedő, legyezőszerűen szétágazó, majd összefutó szövevényes ágrendszer alakult ki. 
A lerakódott hordalék többször átrendeződött, kimosódott, miközben a finom hordalék távolabbra került. Az állandóan ismétlődő elöntés megakadályozta, hogy a növényzet ugyanarra a rétegre hosszabb ideig hasson, ezeknek kevés a humusztartalma. Ennek és a talajvízszint csekély mélységének köszönhetően főleg réti öntéstalajok jöttek létre. 

Idézet egy szakcikkből: "A Szigetköz kiemelkedő jelentőségű nedves élőhely, amelyen egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és nem utolsósorban vízháztartási adottságok következtében különösen változatos élőhelyek alakultak ki, lehetőséget teremtve gazdag és sokszínű élővilág megtelepedésének." 

Aztán jöttek a változások.
Valaha a Szigetközben - a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig - 65 halfaj fordult elő, ez a hazai halfajok 80 %-a! Ma már sajnos az alacsony vízszintnek köszönhetően sok olyan halfaj van, ami nem tud felúszni ide és teljesen eltűnt, mint például a víza. 
A természet azonban képes harcba szállni még ilyen körülmények között is, s megőrzött néhány védett ritkaságot itt is. Ilyenek például a sebes pisztráng, mely egyébként a hideg vizű hegyi patakokban jellemző, a lápi póc, a magyar bucó, a botos kölönte és a selymes durbincs

A kétéltűeknek szinte minden faja megtalálható, leggyakoribb a kecskebéka, a leveli béka, a vöröshasú unka és a mocsári béka. A hüllőket a vízisikló képviseli.
Vízisikló - analógból digitalizált felvétel. 
A madárfajok száma 230-ra tehető. Ebből nagyon sok faj költ nálunk, de vannak átvonulók is. A nagyobb telepeken szürke gémek és bakcsók költenek, de találkozhatunk kanalas gémekkel, nagy kócsagokkal is, hogy a védetteket soroljam. Védett récefélék kavalkádját is láthatjuk, mint például a hegyi réce, jeges réce, füstös réce, fekete réce, kontyos réce és a kerceréce.
Fokozottan védett madarai barna kánya, hamvas rétihéja, fekete gólya, cigányréce, rétisas és a halászsas.
Kontyos réce
A védett emlősállatok közül találkozhatunk a nyuszttal, a vidrával, az északi pocokkal és az európai hóddal.
Vidra
Amikor belekezdtem ebbe a blogba, nem is gondoltam, hogy "rétestészta" lesz belőle. A Szigetköz flórájára ki sem tértem, pedig volna mondanivalóm róla bőven. 
Úgy gondolom egyenlőre ennyi elég lesz, nehogy rám unjatok. Talán még folytatom is majd egy második résszel, ha szeretnétek. 

Köszönöm a figyelmeteket, legyen szép a napotok, remélem legközelebb is találkozunk!


2 megjegyzés: