2017. április 28., péntek

Fehérvár titkai

Székesfehérvár nem csak a királyok és templomok városa, igazi szép titkokat rejt, csak sokan nem is hallottak még róla. Úgy gondolom, talán e bloggal kicsit közelebb tudlak majd vinni benneteket, s remélem kedvet kaptok egy személyes látogatásra is! 

A terület neve: Sóstó, Homokbánya Természetvédelmi Terület
A Sóstó valaha a Sárvíz mocsaraként alakult ki. Nevét a vizéről kapta, mert sós volt annak ellenére, hogy a Sárvíz édes vize duzzasztotta. A 19. században Székesfehérvár kedvenc kirándulóhelye volt, a tavon nyáron csónakázni, télen korcsolyázni lehetett. 1913-tól azonban szennyvizet vezettek a tóba, az évtizedek során pedig elmocsarasodott, erősen szennyeződött az egész tó. Az 1970-80-as években tovább pusztult, majd az 1990-es évek csatornázása meghozta az újra éledési lehetőséget, mivel megszűnt a szennyvíz utánpótlása. Hamarosen elidult az élőhelyrekonstrukció is, melyet előzetesen egy alapos fajfelmérés előzött meg. 
1990. novemberében országos védettséget kapott az ott fészkelő gyurgyalak és partifecske kolónia érdekében.  

Rengeteg védett faj él a területen, ezeket mind most nem áll módomban megmutatni, hiszen nagyon kora tavasszal jártam ott. Ez elég indok arra, hogy egyszer majd én is visszatérjek. Néhány fotó segítségével igyekszem bemutatni a területet, talán ezekkel is kedvet csinálok nektek egy szép és izgalmas felfedezőútra. 

Induljunk is el, nézzünk kicsi körül, lessük meg Fehérvár titkait. 
Sóstó, Homokbánya TT
Sóstó, Homokbánya TT
Sóstó, Homokbánya TT
A madármegfigyelő toronyból kis szerencsével fantasztikus madárkavalkádot is láthatunk. Ott tartózkodásom idején hatalmas szél tombolt, ilyenkor még a madarak se nagyon repülnek. De a látvány akkor is csodálatos volt! 
Sóstó, Homokbánya TT
A toronyban álldogálva egyszer csak különös dolog vonta el a figyelmemet, rengeteg repülő bibic jelent meg. Sajnos az én teleobjektívem kevésnek tűnt fotózásukhoz, de pár képet így is készítettem. Ebből egy mutatóban: 
Vanellus vanellus - bibic, védett!
Az orkánszerű szél már teljesen átfagyasztott a madárleső toronyban, muszáj volt lejönnöm, és továbbhaladnom. 
Sóstó, Homokbánya TT
Elhagyva a tavat és a körülötte lévő mocsaras területet, elérkezetem a valamikori Lődombhoz. A gyurgyalagok és a partifecskék akkor még nem érkeztek meg, de élőhelyükről készítettem néhány képet. 
Sóstó, Homokbánya TT
A felvételen elég jól látszanak az elmúlt évek fészeküregei a homokfalban. Anno még analóg gépemmel is jártam itt, akkor már a madarakat is láttam .
Sóstó, Homokbánya TT 
Magam mögött hagyva a Lődombot, lassanként elindultam kifelé a területről. Menet közben még találtam egy-két érdekességet, ezeket láthatjátok az alábbi képeken. 
Prunus tenella - törpemandula, védett!
Issoria lathonia - közönséges gyöngyházlepke
Salix rosmarinifolia - serevényfűz
Lacerta agilis - fürge gyík, védett!
Muscari neglectum - fürtös gyöngyike
Még gombát is találtam, amin kicsit meg is lepődtem. Vigyázzunk vele, csak feltételesen fogyasztható!
Polyporus squamosus - pisztricgomba
Záróképnek az egyik kedvenc liliomféléim egyikéről készült fotóm: 
Ornithogalum umbellatum - ernyős sárma
Végére értem kirándulásomnak, s egyben blogomnak, remélem tetszett amit itt láttatok! Köszönöm, a figyelmeteket, további kellemes szép napot kívánok mindenkinek! 


2017. április 14., péntek

A Felvidék legszebb gótikus katedrálisa

A MÁV Nosztalgia Kft szervezésében lehetőségem nyílt egy fantasztikus látogatásra Kassán. Kora reggel indult szerelvényünk egy csodálatos Nohabbal és egy, a Ganz Gépgyár által gyártott Leo keresztnévre hallgató villanymozdonnyal. Már maga ez a páros is feldobta a hangulatomat, ezt még tovább tetézte, hogy egy 1930-ban gyártott vasúti kocsiban ülve utazhattam. Az egész szerelvényünk igazi nosztalgiát idéző, különleges kocsikból állt. 
M61 020 pályaszámú Nohab dízelmozdony a szerelvény élén.
V42 527 pályaszámú, Leo becenevű villanymozdony a szerelvény végén.
Jóval indulás előtt kiértem a pályaudvarra, hiszen az indító fotók elkészítéséhez időre volt szükségem. A képek elkészítése után elfoglaltam helyemet és izgatottan vártam már az indulást. Végig nagyon kellemesen utaztam. Kassára érve azonnal belevetettem magam egy városi sétába. Sajnos mint nálunk is, szinte minden templomot zárva találtunk. Egy azonban tárt kapukkal várta a városba érkezett túristákat. Ennek az egynek viszont nagyon örültem, hisz ez volt az elsőleges úticélom is. 
Szent Erzsébet Székesegyház nyugati kapu. 
A nyugati kapunál lehet bejutni a katedrálisba, de mielőtt bementem, megpróbáltam a tőlem megszokott alapossággal körbefotózni az épületet. Sajnos ez nem igazán sikerült, túl szűk helyeken kellett exponálnom, így több részletben oldottam meg. 
Szent Erzsébet Székesegyház déli kapu.
Szent Erzsébet és Nagy Konstantin szobra a déli kapunál.
Xavéri Szent Ferenc és Szent Ágoston szobra a déli kapunál.
Szent Erzsébet Székesegyház, a szentéllyel.
Szent Erzsébet Székesegyház északi kapu.
Az északi kapu a katedrális legdíszesebb - és szerintem - legszebb része. Az utolsó ítéletet ábrázoló timpanon (kapu feletti rész) és az alatta látható szobrok látványa együttesen lélegzetelállítóan szépek! 
Most hogy kívülről megnéztük, lépjünk be ebbe a csodálatos épületbe. 
Szent Erzsébet Székesegyház, főhajó. 
Belépve rögtön ez a pazar látvány tárul a szemünk elé. A főhajó, a gótikus csillagboltozat és a gótikus szárnyasoltár.
A templom méretei lenyűgözőek: 40 méter széles és 60 méter hosszú, öt hajós. Bevallom, a fényképek készítése közben nem is igazán éreztem ezeket a méreteket, annyi szépség kínálkozott fotómasinám elé.
Nézzünk körül "kicsit" a főhajóban.
Szent Erzsébet főoltár
A gótikus Szent Erzsébet kettős szárnyasoltár 1474-1485 között készült, 11 m magas. Három szobra a gótikus szobrászművészet legszebb alkotásai közé tartozik.
Szent Erzsébet főoltár. 
A főoltár közepén Szűz Mária áll, karján a kis Jézussal, balról Zakariás felesége, Keresztelő Szent János anyja, jobbról Árpádházi Szent Erzsébetet láthatjuk. A táblaképek az Árpádházi Szent Erzsébet legendáiról szólnak, csodálatosak.
A szentély gótikus csillagboltozata. 
A szentély szobrai. 
A szentély szobrai.
A szentély szobrai.
A szentély szobrai.

Szentségház.
A gótikus Szentségház a főhajóban a szentély szélén áll, 15. századi, középen leheletszerűen kifaragott, 16 m magas, tekintélyt parancsoló. Három részletben is lefotóztam, lenyűgözött a szépsége.
A Napba öltözött Asszony (Szűz Mária)
A Szentségház mellett középen, a mennyezetről függ a Napba öltözött Asszony sugárkoszorús szobra, mandorlájában (keretében) a Lorettói litánia jelképei.
A főhajó csillag- és hálóboltozata.
A neogót szószék. 
A főhajó részletes fotózása után elkezdtem a baloldali mellékhajók fényképezését is. Rögtön egy kis különlegességre lettem figyelmes. 

Baloldali mellékhajó.
A baloldali mellékhajónek e része első pillantásra úgy tűnt, mintha kápolna lenne, de csak egy egyszerű csúcsíves oszlopokkal körülhatárolt része a templomnak, mely egy különleges oltárt rejt magában.
Napkeleti bölcsek oltára.
Rákóczi Ferenc életképei.
A Rákóczi Ferenc életképeit bemutató freskó később, valamikor az 1890-es években készült.
Szent István-kápolna
Mária halála oltár a Szent István kápolnában.
A Szent István-kápolna alatt, az altemplomban található a Rákóczi-kripta. 1906-ban ott helyezték örök nyugalomba Rákóczi Ferenc fejedelmet, édesanyját Zrínyi Ilonát és fiát Józsefet is. Sajnos ottjártamkor nem volt lehetőségem lejutni a kriptába, pedig nagyon készültem rá.
Szent József-oltár
A Szent József-oltár neogótikus stílusával remekül illeszkedik az őt körülvevő gótikus környezetbe. Innen átmentem a jobboldali mellékhajókhoz, folytatva a fotózást. 
Úrvacsora-oltár
Mária látogatása oltár.
Az Európában fellelhető gótikus oltárok talán legszebbike előtt sokáig elidőztem, minden apró részletét alaposan kitanulmányoztam. Csodálatos! 
Föltámadás - 15 századi freskó
A Mária látogatása oltár mellett látható az eredeti, 15 században készült Föltámadás című freskó. Mikor ilyet látok mindig meghajolok a restaurátorok tudása előtt, hiszen nekik is köszönhetjük, hogy ilyen fantasztikus dolgokat még napjainkban is láthatunk. 
Szent Erzsébet gótikus szobra.
Apostoli hitvallás - 15 századi freskó.
Az Apostoli hitvallás című, gótikus freskó 1420-1430 között készült. "Az apostolok modatszalagjain a hitvallás minuszkulás szövege, fölöttük mandorlában Krisztus. A mandorla alatt Mária és Keresztelő Szent János látható."
Szent Antal-oltár, neogótikus.
 
Az 1916 évi vértanúk oltára, neogótikus.
Duplasoros királylépcső és királyi oratórium.
A duplasoros királylépcső és királyi oratórium a 15. században épült, a múltban innen hallgatta Mátyás király és kisérete a szentmiséket. 
Szent Kereszt-oltár (Vasoltár)
A Szent Kereszt-oltár háborús fegyverek felhasználásával - összeolvasztásával - került megépítésre, e miatt kapta a Vasoltár nevet is. 
Mettercia-oltár
Csillag- és hálóboltozat.
A dómban járva szememet többször is a mennyezet felé emeltem, csodálva a gótika fantasztikus építészeti stílusát. Nem igazán tudtam betelni ennyi szépséggel. 
Az orgonakórus.
Az orgonakóruson magyar szentek és királyok szobrai láthatók. Végigfotóztam őket, de terjedelmi okok miatt csak az eredeti, gótikus darabokat teszem be ide. 
Szent István
Szent László
Szent Márton
Szent Imre
Sajnos a többi gótikus szobor elpusztult, a 19. században újrafaragták őket, sorban a következők: Károly Róbert, Mátyás, Zsigmond és Nagy Lajos. 
S mint mindig, most is egy visszatekintéssel zárom fotórengetegeim sorát. 
Szent Erzsébet Székesegyház.
Végére értem blogomnak, mely az eddigiek közötti rekord hosszúságot is elérte. Igyekeztem részletesen megmutatni a hely csodáit, terjedelmi okok miatt mégis sok mindent ki kellett hagynom. Remélem azért így is sikerült mindazt az áhitatot átadnom, ami engem ott magával ragadt! 

Köszönöm, hogy ellátogattál hozzám kedves olvasóm!